Politika a szülőszobában

Egy dél-afrikai költő és tudós a múlt század húszas éveiben kafferbivalyok szülését vizsgálta. Amikor egy részüknek közvetlenül a szülés előtt kevés bódító szert adott, azt találta, hogy ezek a bivaly-anyák a szülés után elutasították újszülöttjüket. Ma már sokszorosan igazolt tény a születés utáni rövid érzékeny időszak léte, amely rendkívül fontos az anya és baba közötti biológiai és érzelmi kapcsolat kialakulásához. Egy francia szülészorvos nemrég megjelent könyvében meggyőzően érvel amellett, hogy szeretetre való képességünket egész életre szólóan meghatározzák a születés körül lezajló folyamatok és a születés körülményei.

A spártaiak az újszülött fiúkkal igen durván bántak, ha túlélték ezt, akkor érdemesnek látták felnevelni őket, mert várhatóan jó harcosokká váltak. Más korszakokban más emberanyagra van szükség, de a szeretetre épülő mély személyes kapcsolatokat mindig, mindenütt intézményesen, az erkölcs, a vallás vagy éppen a tudomány nevében korlátozzák. Ami azt jelenti, hogy az állam intézményei, hatalmuknál fogva beleavatkoznak életünk legbensőségesebb dolgaiba. Odent doktor ezt a korlátozó tendenciát fedezi fel a szeretetre való képesség kialakulásának korai megzavarásában, a szülés természetes folyamatának megakadályozásában.

Van ennek a problémának egy másik oldala is, ez pedig a szülő nő által megjelenített ősi, természeti állapottól való irtózás. A megváltozott tudatállapot egyaránt sajátja a szülésnek, a szerelmi és szexuális kapcsolatnak és a misztikus elragadtatottságnak. A kísérő hormonális változások is jelentős hasonlóságokat mutatnak. Már ennek puszta felvetése is alkalmas felháborodás keltésére, pedig tudományos adatok igazolják. A civilizált társadalmak éppen ezektől a dolgoktól rettegnek: a szüléstől, a haláltól és a szexualitástól, hiszen ezekben megjelenik alapvető függőségünk a természet erőitől, amelyekről szerettük azt hinni, hogy végleg uralmunk alá hajtottuk őket. És, érdekes módon, az egyre jobban fenyegető ökológiai katasztrófák ugyanilyen szűk látókörű védekezést váltanak ki. A természet, a Földanya iránti tisztelet és szeretet hatalom nélküli civil szervezetek és hozzájuk csatlakozó tudósok dolga lesz, akik a "komoly", racionális döntéshozásban, a politikában csak bosszantó akadályként jelennek meg, olyanként, akik kellemetlenül figyelmeztetnek mindarra, amit a politikával összefonódott tudomány igyekszik kihazudni mindennapi életünkből.

A sokféle tévedése miatt elítélt Wilhelm Reich írta: a civilizáció azon a napon fog elkezdődni, amikor az, hogy az újszülött babák jól érezzék magukat, mindennél fontosabb lesz.

Lust Iván