Anya, fogadj el olyannak, amilyen én vagyok!

Mikor és hogyan mondjuk meg a gyerekeknek, ha úgy döntöttünk, elválunk? Miért ringatják magukat a gyerekek a hiszti után? Érdemes bölcsibe adni egy anyás, ragaszkodó kisfiút, ha nem muszáj? Szabad egy hároméves kisfiút idősebb testvéréhez hasonlítgatni? Baj-e az, ha lassabban tanul meg dolgokat, figyelme szétszórtabb, és sokkal fegyelmezetlenebb?

Két gyermekem van, a nagyobbik 2, a kisebbik közel 1 éves. Szeptembertől a nagyobbik bölcsődébe fog járni. (Jelenleg heti 2 napot dolgozom, amíg bébiszitter vigyáz rájuk.)

Hatalmas lelkiismeret-furdalásom van a bölcsőde miatt, de többen ezt tanácsolták, mert a fiam olyan mértékben "anyás", hogy amikor otthon vagyok (ugye ez heti 5 nap), akkor semmi mással nem hajlandó foglalkozni, mint azzal, hogy velem legyen (ha kell, együtt mosogatunk, teregetünk és persze játszunk).

Én nem látom, hogy féltékeny lenne a húgára, persze vannak dolgok, amelyeket nem enged neki (ez majdnem kizárólag a kedvenc állatának az elvételét jelenti). Sokat foglalkozunk vele, hogy ne legyen féltékeny (persze azt is tudom, hogy ez nem zárható ki teljesen).

Szóval jelenleg az gondolom, hogy a társaság jót tesz majd neki, hiszen társaságban nagyon jól érzi magát a kezdeti 10-15 perc félénkség után.

Kérem, segítsen abban, hogy jót teszek-e így a fiamnak, vagy mit javasol? (A lányommal persze otthon leszek még egy jó időt, egy évet biztosan.)

2 éves gyermeket korai még közösségbe adni!

Pláne, ha - mint írja - kisfia nagyon anyás! Ez azt jelenti, hogy vágyódik ön után, keveset kap (kapott) önből. Talán az a heti két nap is sok neki, amikor nem ön van velük!

Ha ennyire ragaszkodik önhöz, akkor nem az a megoldás, hogy egyre jobban távolítja magától (lásd bölcsi), hanem az, hogy kielégíti ezt az igényét! Minél inkább megadja neki a biztonság érzését, annál könnyebben fog majd idővel leválni önről! De érezhetően még nem jött el ez az idő! A bölcsiben nem tudja megkapni azt az anyai szeretetet, babusgatást, testkontaktust, amire még szüksége van.

Kérdés, hogy ezt ön mennyire érzi terhesnek, mennyire zavarja kisfia ragaszkodása.

Azt javaslom, gondolja át még egyszer a bölcsi-kezdést! Ha egyébként is otthon van a kislányával, akkor kisfiának is sokat segítene, ha ő is önnel maradhatna.