Húsvét, a nyúlon túl

A húsvét hagyományosan a sonka és a tojás ünnepe - de mit esznek ilyenkor az olaszok, a franciák, vagy éppen a finnek? Mi kerül a zsidók asztalára pészah idején? Gasztronómiai túra, a nyúlon túl, Kaldeneker György vezetésével.

A zsidó húsvét, a kovásztalan kenyér ünnepe nyolc napig tart, idén április 2-9. között ünneplik. A pészahot igen szigorú és bonyolult szabályok szerint ünneplik - ebbe természetesen az étkezés is beletartozik.

Az ünnepet a pászka (vagy macesz) napjainak is nevezik, mert amikor a zsidók kivonultak Egyiptomból, olyan gyorsan tették, hogy a kovász meg sem kelt, a legenda szerint a fejükre tették a keletlen tésztát, így a tésztát a Nap szárította meg. A hetedik napon keltek át a Vörös-tengeren és szabadultak meg üldözőiktől. Ezért hét napig csak kovásztalan ételt szabad enni.

Az ünnep előtt a házat megtisztítják a kovászos, erjedésre alkalmas ételféléktőlm, majd kezdetét veszi a "széder", azaz a rend éjszakája.
Izraelen kívül két széderestét is tartanak, emlékezve arra, hogy régen milyen nehezen tudták kihirdetni a hónapokat.

A széder estéjén egy, csak erre az alkalomra tartogatott tálon, csupa jelképes ételt helyeznek az asztalra: teljesen ép héjú kemény tojást, egy szárnyas sült nyakcsontját, salátát és reszelt tormát, chároszetet (reszelt alma, körte és dió borral leöntött elegye) , valamilyen főtt zöldséget, és maceszt. A kemény tojás a gyászt jelképezi, hiszen sokan pusztultak el Egyiptomban. A sült nyak a bárányra emlékeztet, melyet a kivonuláskor áldoztak, a keserűfű - azaz a torma és a saláta - a keserűség és a szenvedés jelképe, a chároszet az építésre használt maltert jelzi. A zöldség a tavaszt és az újjászületést idézi, de a széder szertartása során sós vízbe mártják, így a fájdalmas könnyeket is jelképezi, míg a macesz pedig a keletlen tésztára emlékeztet.