"Lényegében azért épül, hogy örökké kitartson" - olvasható a sarkkörön túl épülő magbank megvalósíthatósági tanulmányában. Nem ez azonban az egyetlen olyan építmény, amelyet a jövő zálogának, a legrosszabb ellen is védő menedéknek, a minden ellen bebiztosított erődnek tartottak.
Az apokalipszisre készülő bunkerek divatját a második világháború és a nagyhatalmak azt követő fegyverkezési versenye hozta meg. Az egyik legendás példa az angliai Wiltshire-ban épült az 1940-es években. Eredetileg föld alatti repülőgyár volt, később azonban rendkívüli helyzetekben használható kormányzati bázissá alakították át.
A közel 142 ezer négyzetméteres föld alatti várost úgy alakították ki, hogy a kormány tagjai és a kényelmüket szolgáló, munkájukat segítő 4000 fős személyzet kényelmesen elférjen benne, akár önellátóan is boldoguljon legalább 3 hónapig. A 100 kilométernyi utat és folyosót tartalmazó bunker olyan titkos volt, hogy sokan még az ott dolgozók közül sem tudták, milyen helyen teljesítenek szolgálatot.
A bunker méreteit jól jellemzi, hogy föld alatti tavat alakítottak ki benne a zavartalan vízellátás biztosítása érdekében, illetve itt működött Nagy-Britannia második legnagyobb telefonközpontja, és még egy BBC-stúdiót is berendeztek itt, hogy a miniszterelnök bármikor szólhasson a nyilvánossághoz.
A bunkert a brit kormány 1991-ben takarék üzemre állította, majd 2004-ben visszaminősítette, egy évvel később pedig eladásra is meghirdette. A 2 milliárd fontra becsült bunker eladását azonban nehezíti, hogy a vevőnek be kell fektetnie a felszínen található katonai bázisba is. Jelenleg a bunkernek csak négy egysége üzemel. Az egyik az eredeti kocsma másolata, amely a világ legbiztonságosabb vendéglátóhelye.