Huszonöt éve robbant ki az afgán háború

Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött Afganisztánban az a háború, amelynek hatását mára az egész világ érzi. A szovjet csapatok, amelyek annak idején "rendet teremteni" vonultak be a sokadik puccsot megért országba, tíz évig maradtak. A megnyerhetetlen gerillaháború hozzájárult a Szovjetunió meggyengüléséhez.  A rommá lőtt Afganisztánban tűntek föl először azok a fanatikus muzulmán harcosok, akik ellen jelenleg George Bush elnök vívja globális terrorellenes háborúját. Az [origo] az afganisztáni szovjet bevonulásról készített összeállítást.

Magukra maradtak a veteránok

Brezsnyevék a szovjet hatalmi pozíciót féltették Közép-Ázsiában, ezért döntött úgy a párt vezetése, hogy beavatkozik az országban. Sokan azonban előre megmondták, hogy a Szovjetunió a vesztébe rohan a beavatkozással. Alekszej Koszigin miniszterelnök egyenesen az USA vietnami háborúját emlegette a Központi Bizottságban, de ez sem tudta meggyőzni Brezsnyev keményvonalasait.

Az SZKP vezetői a szovjet történelmi tapasztalatból sem okultak. 1929-ben Sztálin már megpróbálkozott az ország szovjetizálásával. Noha a Vörös Hadsereg jelentős eredményeket ért el néhány hét alatt, a technikailag elmaradott, mélyen vallásos társadalomban nem sikerült meggyökereztetni a kommunista rendszert. Afganisztán a hetvenes évekre sem lett sokkal fejlettebb.

A szovjet vezetés célja elsősorban nem a gazdaságilag teljesen értéktelen ország megszerzése, hanem az USA és meglepő módon Irán ellen harcoltak Afganisztánban. Berezsnyevék attól tartottak, hogy az Iránban éppen kibontakozó Iszlám Forradalom Afganisztánon keresztül a Szovjetunió déli, muzulmán tagköztársaságait is elérheti. Mivel a határ mindkét oldalán tádzsikok és üzbégek élnek, a nyelv sem jelentett volna problémát.

Ugyanakkor Komeini ajatollah iráni hatalomátvétele után az USA kiszorult az országból és éppen új szövetségest keresett a térségben. Az amerikaiak jó viszonyban voltak Pakisztánnal, amely keleti szomszédja Afganisztánnak.

A háború nyomai máig Afganisztánban maradtak

Brezsnyev nem engedhette meg magának, hogy az Egyesült Államok érdekszférájává váljon a Szovjetunióval közvetlenül határos Afganisztán, ezért úgy döntött, inkább katonákat küld a térségbe.

Az SZKP központi Bizottsága nem is sejtette, hogy az "afgán rendeteremtéssel" olyan szellemet hív elő a palackból, amelynek hatását a mai napig érzi a világ. A hetvenes években ébredező Iszlám fundamentalizmus első igazi csatapróbája Afganisztán volt.

A mudzsahedeket nem csak fegyverrel és felszereléssel támogatták Iránból és Szaúd-Arábiától. Önkéntesek ezrei özönlöttek az országba a világ moszlim közösségeiből, hogy a vallásellenes szovjet megszállók ellen küzdjenek. Az USA sem érezte, hogy az egyszerű regionális játszma mivé fajulhat: az Afganisztánba érkező önkéntes harcosok között ott volt a fiatal Oszama bin Laden is.

Szabó Gergely