Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
"A helyiek elsősorban iskolákat akarnak, így iskolákat építettünk az afgánoknak" - számolt be az [origo]-nak afganisztáni tapasztalatairól a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat programvezetője. A legutóbb átadott oktatási létesítményt az afgánok egy híres magyarról szeretnék elnevezni, valószínűleg a Petőfi Sándor nevet fogja kapni az új intézmény.
Az éhínség és az élelmiszerhiány szinte teljesen megszűnt Afganisztánban, most az infrastruktúra megteremtésére és a közintézmények kiépítésére van szükség - mondta a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat afganisztáni programvezetője, Bálint Gábor, aki többször is járt a közép-ázsiai országban. 2001-ben, közvetlenül a tálib rezsim bukása után jelent meg a szeretetszolgálat Afganisztánban, először segélyeket osztott a nélkülöző afganisztániaknak, majd a helyiek bevonásával és megfizetésével a mindennapi életük könnyebbé tételéhez szükséges munkákat szerveztek.
"Eddig kilenc iskola és két egészségügyi intézet felépítésében vettünk részt, a szeretetszolgálat adta a forrást és felügyelte a munkálatokat. Az épületeket helyi mérnök tervezte, amelyeket a helyiek építették fel ottani alapanyagokból" - mondta Bálint Gábor, aki mesélt a munkájuk menetéről is. "Először kikérjük a helyiek véleményét, hogy mire van szükségük, vagyis megkérdezzük a helyi vének tanácsát" - mondta a programvezető, aki hozzátette, hogy a legnagyobb igény az iskolákra mutatkozik, mivel sufnikban, földön, bűzös csatornák mellett kénytelenek tanulni a gyerekek. Az iskolák száma oly kevés, hogy három műszakban zajlik a tanítás, a tantermekből sokan kiszorulnak a folyosókra, az iskolák udvaraiban pedig sátrakat állítottak, hogy ott is taníthassanak.
"A vélemények kikérése után a többi külföldi segélyszervezettel és az ENSZ illetékes szervével egyeztetünk, hogy ne kezdjünk egyszerre ugyanabba a munkálatba. Az építkezés előtt az illetékes minisztériumokban engedélyeztetjük és jóváhagyatjuk a terveket, valamint szerződést kötünk, hogy az iskola vagy rendelőintézet felépülése esetén adnak tanárokat, illetve orvosokat" - mondta Bálint Gábor, aki szerint jól szemlélteti az ország fejlődését, hogy míg egy-két éve még csak 2-3 dolláros napidíjat fizettek a munkásoknak, addig idén nyáron a nagy hőségben már csak 6-8 dollárért voltak hajlandók dolgozni.
"Törekedünk arra, hogy a helyi szokásokat, igényeket a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyük" - mondta a programvezető, aki egy példával illusztrálta, hogy mi történik akkor, ha a külföldi csak a saját elképzelései szerint építtet. Egy másik szervezet létrehozott egy korszerű, minden igényt kielégítő iskolát, azonban nem törődtek azzal, hogy az afgánok minden épületet magas falakkal körbevesznek. Mivel a kőkerítést kihagyták, a helyiek nem is vették birtokba az épületet, amíg utólag be nem kerítették.
"A legutóbbi, idén októberben átadott iskola és egészségügyi központ 35 millió forintba került, a finanszírozásban a magyar Külügyminisztérium is szerepet vállalt" - mondta Bálint Gábor, aki hozzátette, hogy 2001 óta az afganisztáni programokra több mint 400 millió forintot költöttek, amelynek nagy részét külföldi pályázatokon nyerték el. "Az új iskolát a helyiek magyar iskolaként tartják számon, és jelezték, hogy valamely híres magyar személyiségről neveznék el" - mondta Bálint Gábor. Így hamarosan a sok magyar Petőfi Sándor Általános Iskolának Afganisztánban is lesz névrokona, mivel a szabadságszerető költőt javasolták névadónak.
A közintézmények építése mellett a hátrányos helyzetűeknek indítottak szövőtanfolyamot, valamint a munkáért élelmet program keretében több ezer rászorult afgán jutott liszthez csatornatisztításért cserébe. "A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat afganisztáni programjai eddig több mint 100 ezer afgán életének megkönnyebbítéséhez járultak hozzá valamilyen mértékben" - mondta Bálint Gábor, aki hozzátette, hogy hosszabb távra terveznek a közép-ázsiai térségben, mivel szükségük van a segítségükre.
Kozák Dániel