Európa

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyű merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.

Európában két országban csalták el a választásokat az idén. Belorussziában ennek köszönhetően magabiztos parlamenti többséget szerzett a diktátor állampártja és egy gyanús körülmények között tartott népszavazáson arra is felhatalmazást kapott Lukasenko, hogy az alkotmány előírása ellenére 2006-ban harmadszor is indulhasson az elnöki posztért. A volt kolhozelnök úgy tűnik, egyelőre képes arra, hogy konzerválja a Szovjetuniót hazájában.

Ukrajnában az elnökválasztást csalták el, de ebből hatalmas botrány lett. A miniszterelnök Janukovics és az ellenzéki Juscsenkó vetélkedéséből a választási bizottság az előbbit hozta ki győztesnek, de az ellenzék és a külföldi megfigyelők is úgy látták, hogy a kormánypárt csalások sorozatát követte el. Már a hivatalos eredményhirdetés előtt ezrek tiltakoztak Kijev utcáin, és hamarosan százezrek vették blokád alá a kijevi parlamentet és más állami intézményeket, és milliók léptek sztrájkba szerte az országban. A polgárháborúval és az ország kettészakadásával is fenyegető válság külföldi közvetítők segítségével megoldódni látszik: december 26-ra új választásokat írtak ki. E kampány legfontosabb témája volt, hogy kiderült, Juscsenkót a nyáron megmérgezték a kormány emberei, és ezért súlyosan megbetegedett. A megismételt választáson Juscsenkó nagy többséggel győzött.

Romániában is csalást emlegetett az ellenzék az idei választáson, mégis az elnökválasztást ők nyerték meg. Traian Basescu bukaresti polgármester, a jobbközép ellenzéki szövetség jelöltje lett Románia új elnöke. Az új roman kormánynak tagja lesz az RMDSZ is, amely szakított a szociáldemokatákkal, akiket az elmúlt években ellenzékből támogatott.

Szlovákiában elnökválasztást tartottak, ahol a kormánypártok szóhoz sem jutottak. A második fordulóba az ellenzéki Vladimír Meciar és volt szövetségese, Ivan Gasparovic jutott. Végül a mérsékeltebb nacionalistának tartott Gasparovic győzött.

Borisz Trajkovszki baleset áldozata lett

Görögországban a jobboldalnak sikerült átvennie a hatalmat a baloldaltól, míg Spanyolországban épp ennek ellenkezője történt. Szlovéniában a parlamentben, Macedóniában pedig az elnöki palotában vette át az irányítást a baloldal. Macedóniában előre hozott elnökválasztást tartottak, mert Borisz Trajkovszki elnök márciusban repülőgép baleset áldozata lett. Ausztriában is meghalt a hivatalban lévő elnök, de Thomas Klestil mandátuma lejárta előtt alig néhány nappal hunyt el. Utódjául az ellenzéki szociáldemokraták jelöltjét választották meg. Szerbiának harmadik nekifutásra idén végre sikerült elnököt választania, bár ehhez le kellett szállítani a részvételi küszöböt. Borisz Tadic győzelmével a nyugat-barát reformerek győztek, és ezzel országos szinten kiegyenlítették a nacionalista radikálisok sikereit a vajdasági helyi választásokon. Litvániában a populistának tartott, egy frissen alapított, orosz üzletember vezette párt, a Munkáspárt győzött az idén, míg kiderült, hogy Luxemburgban idén sem akarták az emberek, hogy megtörjön az évtizedek óta tartó keresztény-szocialista kormányzás.

Nyugat-Európa több országában a szélsőjobb előretörése riasztotta meg az elkötelezett demokratákat. Németország két keleti tartományában is minden eddiginél jobban szerepeltek a parlamenten kívüli szélsőjobboldali pártok. Belgiumban bíróságon tiltották be idegenellenes jelszavai miatt az egyre népszerűbb Flamand Blokkot, míg Hollandiában mecseteket gyújtottak fel szélsőségesek. A holland zavargások azért törtek ki, mert meggyilkoltak egy filmrendezőt, aki iszlám-ellenes dokumentumfilmjével szerzett hírnevet.