Európa

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyű merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.

Nyugat-Európát az elmúlt évtizedek legszörnyűbb terrortámadása borította gyászba március 11-én. Pont két és fél évvel a World Trade Center elleni New York-i merénylet után Madridban pusztított egy al-Kaidához közel álló iszlám szélsőséges szervezet. Egymás után több bomba robbant egy pályaudvar környékén, összesen 191 embert meggyilkolva és több mint 1500-at megsebesítve. Az elkövetők közül ugyan többeket elfogtak, de a támadók elérték céljukat: a két nappal később tartott a választásokon a toronymagasan esélyes kormányzó jobboldal vesztett, és az új baloldali kormány első intézkedésével hazahívta Irakban szolgáló 1300 katonáját. A kormány vereségéhez hozzájárult, hogy megpróbálták először az ETA nevű baszk terrorszervezetre fogni a merényletet.

Éppen az ETA ellen könyvelhette el az európai terrorelhárítást az utóbbi évek legnagyobb sikerét. Több hullámban a francia és a spanyol rendőrök szinte a teljes vezetőgárdát elfogták.

Mentőautók Koszovóban

Kevésbé tűnt sikeresnek az év első felében Koszovó biztonságossá tétele. A volt Jugoszlávia tartományában 1999 óta az ENSZ irányítja a közigazgatást, és teljesen bizonytalan a terület státusa. Másfélmillió albán él nyolcvanezer szerbbel (a szerbek többsége 1999-ben elmenekült) Koszovóban, és míg az albánok függetlenednének, addig Szerbia erről hallani sem akar. Az ENSZ elvben 2005-ig adott határidőt a megoldásra, amihez nem léptek közelebb az elmúlt években. Erre a legszörnyűbb bizonyítékot a márciusi vérengzések hozták: a háború vége óta a legerőszakosabb események történtek, amikor az albánok szerb lakosokra támadtak. A konfliktus azért robbant ki, mert állítólag szerbek vízbe folytottak egy albán kamasz fiút. Tizenkilencen haltak meg az összecsapásokban, amelyeket a NATO katonái fékeztek meg. Porig égettek több középkori szerb templomot, míg Szerbiában mecseteket gyújtottak fel a felháborodott szélsőségesek. Őszre nyugodtabbá vált a helyzet, így megtartották 2001 után a második szabad parlamenti választásokat is, ahol a békés függetlenséget követelő párt győzött. A győztes párt koalíciót kötött egy radikálisabb szervezettel, így Koszovó miniszterelnöke az 1998-99-es felkelés egyik katonai vezetője lett. A választás értékét csökkenti, hogy a szerbek teljesen bojkottálták a szavazást, pedig az elűzött menekülteknek is volt választójoguk.