Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Utitárs
Békeffi István még a forradalom kitörése előtt megosztotta A kutya, akit Bozzi úrnak című színdarabjának ötletét az akkor már évek óta Spanyolországban élő Vajda László filmrendezővel. Vajda filmváltozatot javasolt, amelyek főszerepére hamarosan megnyerte a világhírű angol színészt, Peter Ustinovot.
Békeffi László és Turay Ida 1957-ben 600-as Fiatjukkal hagyják el Magyarországot, azzal a tervvel, hogy a Bozzi úr forgatása végén – a felvételek alatt igényt tartottak a forgatókönyvíró jelenlétére – visszatérnek a hazájukba.
Békeffi házaspárt Turay Ida húga, Klári várja Ausztriában, ahol egy alpesi luxushotelben biztosít számukra szállást. Nem sokkal később csatlakoznak a Békeffi István könyvéből készülő film stábhoz. A házaspárhoz pedig ismét csatlakozik Jenei Imre, miután sikerül útlevelet szereznie.
A Bozzi úr végül Egy angyal szállt el Brooklyn felett címmel kerül a mozikba, szerte a világon sikert arat. Békeffi István már a forgatás idején újabb felkéréseket kap nyugat-európai megbízóktól, így a hazatérés folyton halasztódik. Amikor könyvét Der Hund, der Herr Bozzi címmel németre fordítják, majd kiadják, hamar az akkori toplisták élére kerül.
Egyre nyilvánvalóbb: a Békeffi házaspár egyhamar nem tér haza.
Turay Ida egy interjúban így összegzi az akkori történéseket:
Pistukát elhalmozták ajánlatokkal, rólam a bécsi tévé csinált filmet Juliska muss bleiben/Juliskának maradnia kell. Sz.Á./ címmel. Leszerződtem a Kari Farkas által vezetett, közismert kabaréhoz, a Simplicissimushoz egy szerepre. Közben Madridba mentünk a Bozzi úr forgatására. Ott ért utol Kari Farkas levele, hogy kezdődnek a próbák, menjek vissza Bécsbe. A férjem hevesen ellenezte, a barátaink is lebeszéltek. Mondták, hogy innen Rómába megyünk, új filmtervek merültek fel, minek mennél egyedül Bécsbe, mit fogsz ott csinálni... ? Én sose voltam túl önálló, mindig a férjemre bíztam magam. Tényleg nem lett volna sok értelme a bécsi kabarézásnak. Egyszer játszottam még Heinz Rühmannal egy filmben, Hamburgban. Pistuka rengeteget dolgozott, vagy húsz filmet csinált, egyik jött a másik után; én pedig jó feleség és útitárs maradtam.
Érzékeny jószág
A pályájától korában egy évre eltiltott, büntetését letöltött színésznő életéből tizennyolc év színészi létezés esik ki.
Turay Idának és Békeffi Istvánnak több nyugat-európai országban is alkalmi otthonokra lelnek, leghosszabban Münchenben és Asconában.
Turay Ida visszaemlékezéseiből tudható, hogy külhoni éveik alatt baráti kapcsolatba kerülnek A nyugaton a helyzet változatlan és más világhírű regény szerzőjével, Erich Maria Remarque-vel. Hasonlóan meghitt a kapcsolatuk a nyarait Asconában töltő Erich Kästnerrel, aki ifjúsági regénye mellett költőként is publikált, s a harmincas években versekben igyekezett felhívni a figyelmet a fasizmus veszélyeire. Jó a viszonyuk az egyéb könyvei mellett A halál Texasban című riportregényt jegyző Hans Habe osztrák íróval is, aki 1944-ben a Radio Luxemburg és a 12. Amerikai Hadsereg Hangja rádió igazgatója volt. A háború befejezése után mint az amerikai hadsereg sajtótisztje tért vissza Európába.
Békeffi István munkája kapcsán ismerkednek meg Az öreg hölgy látogatása című színmű szerzőjével, Friderich Dürrenmattal, akiről egy beszélgetés során kiderül, hogy tökéletesen ismeri az erdélyi magyarság történetét, sorsát.
Turay Ida visszaemlékezéseiben hosszabban ír Betyár nevű pulijukról is.
Az érzékeny jószág sorsának felidézése olykor metaforikus tartalmat kap.
Cirkuszi család
Utolsó nyugaton töltött éveikben a házaspár bejárja az Egyesült Államokat és Kanadát. Turay Ide az út során ismét gyakorolhatja hivatását. A helyi magyarság előtt lép fel önálló műsorával, illetve Rátonyi Róbert és Rátonyi Hajni is szerepel a programban, akik a magyar hatóságok engedélyével lépnek fel.
Turay Ida testvére, Tabódy Klári ebben az időszakban már nemzetközileg is jegyzett festőművész.
Turmayer Sándor 1953-ba bekövetkezett halála után fordult figyelme édesapjuk hivatása felé. Harmincnyolc évesen iratkozott be olaszországi Brera Akadémiára, mestere Aldo Salvadori volt. Diplomája megszerzése után Oscar Kokoscha kurzusain képezte tovább magát – éteri szerelem is szövődött a tanítvány és az idős Kokoscha között. Tabódy Klári tárlatainak főbb színterei: Milánó, München és Párizs.
Jellemző témái: a cirkusz világa, a táncművészet, a zene és a természet.
Turay Ida számára volt egy kedvenc is Klári húga festményei között:
a Famiglia del circo, a Cirkuszi család.
/Tabódy Ilona 1986-ban halt meg Milánóban, egy rutinműtét közben elkövetett orvosi műhiba következtében. Sz. Á./
Nyílt színi tapsok
A kilencszázhatvanas évek vége felé a nyugati világ érdeklődése csökkenni kezd Békeffi István némi költőiségtől sem mentes vígjátékai iránt.
A hippi korszak, a szexuális forradalom időszakában a polgári közönség pikánsabb történetekre vágyik. Békeffi István nem akar „kutyába Lemenni". Meggyőzi feleségét: jobb lesz, ha hazatérnek Magyarországra.
A hazatérés adminisztrációs, politikai hátteréről nincs hiteles beszámoló. Ami tény: 1969-ben készül el svéd-magyar koprodukcióban Békeffi István és Lajtai Lajos operettje alapján A régi nyár című tévéfilm Ruttkai Éva főszereplésével, Keleti Márton rendezésében. Turay Ida egykori színésznőt, egy pezsgőgyáros feleségét, Schamburg Klárát játssza benne. A filmet a Magyar televízió a Zenés TV színház című sorozatban mutatja be 1970. augusztus 1-én.
A Békeffi-Turay házaspár hivatalos hazatérésének dátuma: 1971.
Békeffi István Kellér Dezső baráti közvetítésével több színházi és televíziós megbízást kap Magyarországon. Turay Ida elsőként a Korona cukrászda pódiumán látható, ahol Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes műveiből adja elő önálló műsorát. A budapesti fellépéseket vidéki turnék követik.
Várkonyi Zoltán 1975-ben felkéri a Vígszínházban színre kerülő Nyaralni mindenáron című vígjáték egyik fontos szerepére. Ifjabb kollégái között Halász Judit, Oszter Sándor, Szegedi Erika, Szombathy Gyula, Egri Márta. A főiskolások között Gállfi László, Cseke Péter, Kánya Kata.
Turay Ida a visszatérését követő első nagyszínpadi feladat előtt bizonytalan, szorong. Feleslegesen.
A tizennyolc éve magyar színpadon nem látott Turay Ida hálás szerepében hálás nyílt színi tapsokat arat
– írja a Magyar Nemzet kritikusa, Barta András. A kritikák többsége színészi megújulásról beszél – s még pártálam néhány hivatásos fanyalgója is visszafogott. Turay Idát mind többször kérik televíziós, rádiós munkákra.
Ám aztán úgy tűnik, az igazi színházi visszatérés elmarad.
Pistuka meghal
Békeffi István 1977 június 9-én egy FÉSZEK klubban véget ért kártyapari után kézen fogja feleségét, s bár marasztalnák őket, elbúcsúzik a társaságtól.
A házaspár eljut a gépkocsijukhoz, ahol Békeffi István egy jajkiáltás után holtan esik össze.
A következő hetekben Jenei Imre „bábáskodik" a mentálisan, fizikailag is megroppant Turay Ida mellett.
Békeffi halála idején már játsszák a Thália Színházban a Békeffi István és Kazimir Károly által átdolgozott, Kellér Andor műve alapján készült színdarabot, a Bal négyes páholyt. A színházi környezetben játszódó darabban Komlós Juci alakítja a legendás színházcsináló, Beöthy László édesanyját, az egykor színiiskolát is működtető Rákosi Szidit. Komlós Jucit azonban a színházat igazgató Kazimir Károly más feladattal bízza meg, és nem csak a hivatásától, de az életétől is búcsúzni készülő Turay Idát kéri fel: vegye át a szerepét. Az igazgató hamarosan társulati tagságot ajánl a hetven éves színésznőnek.
A színésznő később meggyőződéssel állította: a sorsfordító történést „Pistuka" intézte valamiképpen onnan, ahová került.
A múlás nem elmúlás
Turay Ida a nyolcvanas években forgat a Te rongyos élet, a Szeleburdi vakáció, a Házasság szabadnappal című filmekben.
A Thália Színházban sorra játssza a korának megfelelő, bölcs, sokat tapasztalt, ám derűjüket minden körülmények között megőrző asszonyok szerepeit. Sosem egyforma.
Nyolcvan éves, amikor a Thália Stúdió 1987 decemberében bemutatja Marguerite Dumas Szavanna-öböl című darabját, amelyben Madelaine szerepét alakítja. Akkor írja róla Hegedűs Géza:
Amióta színpadi élményekre kész néző vagyok, Turay Ida Turay Ida volt: ismertem édes kislányként, fiatal, szeretni való nőként, érzelmeket lelkesítő asszonyként, idősödő hölgyként, sose vénülő öregasszonyként. Együtt múlt és együtt volt igazán sose múló az idő az ő játéka és az én vele játszó mosolyaim fölött. Úgy tudott változni az évtizedekkel, hogy mindig azonos, mindig ő maradt. Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás. Ifjúkori naivságában is benne volt a lélekben élő serdülőkor maradandósága, és íme, idős korában is változatlan az emlékekben múlhatatlan ifjúság. A sokesztendős Turay Ida azt játssza, és azt hiteti el, hogy ő egy sokesztendős színésznő, aki átéli a fiatal leány halhatatlan-halálos szerelmét, a múló idő és a múlhatatlan pillanat elválaszthatatlan egységét. Egy röpke órában lírában vall a lélek mélyeiben megőrzött időről, a tenger és a szerelem hullámainak örökkévalóságáról. Alighanem erről szól a francia íróasszony költői játéka, amely alkalmat ad neki, hogy ezt játssza el, azzal a finomsággal és eleganciával és bájjal, amellyel bennünket is belevon az érzelmek múlhatatlanságának játékába.
Turay Ida 1987-ben lesz Érdemes Művész.
Most nincs időm, most mennem kell
Az idős Turay Ida Csortos Gyula egykori toronylakásában él, a Gresham-palotában.
Az épület szuterénjében működött egykor Békeffi István unkatestvérének, Békeffy Lászlónak híres kabaréja. A színésznő Gresham-palotabeli otthonában ápolja a megromlott egészségi állapota miatt mind több törődésre szoruló Jenei Imrét.
Amikor hírét veszi, hogy az épületet szállodává kívánják alakítani, akkor ellenállási mozgalmat szervez.
Ugyanakkor az aprócska, idős, ugyanakkor rendkívül fitt színésznő közhírré teszi: baltával kergeti el azt, aki megkísérli az épület átalakítását.
A tervet határozatlan időre elnapolják, amit Turay Ida derűs iróniával nyugtáz.
Akkor nem emleget baltát – csak csendben megemlíti, hogy talán nincs rendjén a dolog -, amikor 1991-ben Kazimir Károly távozása után más veszi át a Thália Színház vezetését.
Továbbra is sokat dolgozik. A Tháliában tovább vitt szerepei mellett eljátssza a Játékszínben a Janika című darab öltöztetőnőjét. A címszerepet. Udvaros Dorottya alakítja.
Turay Ida ekkoriban sokat jár színházba, moziba, esténként olvas. Napjait úszással indítja a Fórum – ma InterContinental – Szálloda uszodájában.
1995-ben megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. Nyilatkozza: jól esik számára a gesztus, bár az ilyesmit osztják, míg a tapsot kapja az ember.
Jenei Imre 1996-ban hal meg, Turay Ida megsiratja, majd teszi tovább a dolgát.
1997-ben a Karinthy Színpadon alakítja a Korai fagy című amerikai színdarab nagymama szerepét.
Egy vonatkozó kritika szerint a csaknem kilencven éves Turay Ida alakításban mutatkozott a legtöbb vitalitás és életöröm.
Akkoriban, mint egyik életrajzírójának írásából kiderül, egy rokona van mellette. Az említett rokon beszélte el, hogy 1997 első júniusi estéjén Turay Ida Jászai Mari naplóját olvasta, történetesen a haláról szóló gondolatait, melyet fennhangon idézett:
Tanulok meghalni. Ennél nehezebb szerepem sohasem volt... Hányszor haltam meg kifogástalanul és élethűen, és most, amikor igazándiban kellene, most nem megy. Szeretnék »szépségben« meghalni, és nem tudok...
Turay Ida idáig jutva becsukta a könyvet, és azt mondta a rokonnak:
Egy frászt! Miért tanulnék meghalni, amikor a halálnak nincs tudománya?
Majd elkezdte dúdolni A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak népszerű dalát, amit Latinovits Zoltán énekelt a pesti bemutatón:
Most nincs időm, most mennem kell, randevúm van az élettel...
Az élet olyan, amilyen. Véget ér. Turay Ida másnapra, 1997. június 2-ra virradóra halt meg otthonában.
Források:
Párkány László: Turay Ida egyes szám első személyben - 3G Galéria, Budapest 2007.
Futakay Hajna: Színészportrék Pécsi Háttérrel 7. Turay Ida – Jelenkor c. folyóirat 1987. január-június
Párkány László: Látszatműtét, „Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás" – Magyar Nemzet, 2007. október13.
Arcanum Digitális Tudománytár
