Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A forgalomirányító
Turay Ida mindeközben – akárcsak a hasonlóan népszerű, színpadtól el nem tiltott kollégái – felbukkan azokon a társasági, társadalmi és pártrendezvényeken, amelyeken az aktuális hatalom elvárja a felbukkanást – főként a Nemzeti Színház tagjaitól.
Ugyanakkor társadalmi és színészi feladatai mellett – jól informált barátok segítségével, akik tájékoztatták, hogy éppen merre aktivizálja magát a Gestapó - férje „mozgását" irányítja a búvóhelyek között.
A Fillér utcai lakásba azonban két alkalommal is beállít a Harmadik Birodalom titkosrendőrsége. Először Békeffy Lászlót, a Hitleren is gúnyolódó konferanszié unkatestvért keresték./ Adminisztrációs mulasztás lehetett az oka a Gestapó helyszínválasztásának, s annak is, hogy Békeffi István még nem szerepelt a listájukon. Sz.Á./ Másodszor az éjszaka a közepén jöttek, egy rádió után kutattak, amelynek a Fillér utca környékéről mérték be a jelét./ Akkoriban már tilos volt civilek számára rádiót tartani. Sz.Á./ Rádiót nem találtak, siettek tovább, hogy felforgassák a többi, környékbeli házat is. Békeffi Istvánnal nem törődtek, igazoltatni is elfelejtették.
Ha megteszik, talán másként alakul a sorsa.
Békeffy Lászlót, akit a Színművészeti Kamara 1941-ben tiltott el a pályától, 1943-ban letartóztatták, majd Sopronkőhidára, onnan a dachaui koncentrációs táborba vitték. Túlélte a borzalmas megpróbáltatásokat, de soha nem tért vissza a hazájába. Angliában, az USA-ban, majd Svájcban élt.
Nem kap ebédet
A Békeffi-Turay házaspár az ostrom legnehezebb időszakát a Fővárosi Operettszínház pincéjében vészeli át, mely intézményt Fényes Szabolcs igazgatja.
A pincéből előbújva Turay Ida összetalálkozik az ételt osztó Gobbi Hildával, aki nem ad a kásából a kiéhezett kolleginának. Gobbi azt mondja:
Méltóságos asszonyok, sztárok és többszörös bundatulajdonosok ma itt nem kapnak ebédet.
Hozzáteszi:
Turay, te azért sem kapsz a mi ebédünkből, mert nyilasokkal cimboráltál!
/Gobbi Hilda később barátságába fogadta Turay Idát. Sz.Á/ 1945 júniusában Turay Idát berendelik a baloldali művészek által sebtében létrehozott Színészek Szabad Szakszervezetének igazolóbizottságához, amely döntést hozhat a színháziak további működéséről. A Major Tamás és Olty Magda által elnökölt tárgyalás során a több vádat is felsorolnak, elítélve Turay Ida háborús tevékenységét. Állítják, hogy nyilasokkal „trafikált"; részt vett azon az ünnepségen, amelyen a nyilas fennhatóság alá került FÉSZEK klubot Magyar Művészek Háza néven újra indították; barátságban volt a nyilasnak bélyegzett Vaszary-Muráti házaspárral, valamint fellépett a háború folytatására biztató, államilag finanszírozott Kívánsághangversenyen.
A bizottság Turay Ida védekezését figyelmen kívül hagyva örökre eltiltja a színésznőt hivatása gyakorlásától.
Turay Ida Olaszországban élő húga az ítéletről értesülve arra biztatja testvérét: férjével, édesapjával, Magdussal és annak lányával együtt költözzön ki hozzájuk. Békeffi István – aki a háború után folyamatosan kapja a különböző filmes és színházi felkéréseket – hallani sem akar erről, ugyanakkor többoldalas fellebbezést nyújt be felesége ítélete kapcsán a Népbírósághoz.
Fellebbvitel
A fellebbviteli tárgyalást 1945 szeptemberében tartják. Turay Ida ott is kifejti: a Vaszary-Muráti házaspárral kizárólag baráti és szakmai viszonyban áll, politikai kérdésekről sosem beszélgettek. / Muráti Lili és férje a maguk tárgyalása, s az őket állampolgárságuktól is megfosztó ítélet megszületése előtt külföldre mentek. Ítéletüket a rendszerváltás után semmisítették meg – megállapítva, hogy az a meghozatala idején fennálló törvények értelmében is nélkülözött minden jogalapot -, s állampolgárságukat is visszakapták. Sz.Á./
Turay Ida elmondja, hogy a Magyar Művészek Házába azért ment el, hogy esetleges pártfogót, segítőt találjon, aki megkönnyíthette volna bujkálásra kényszerült férje helyzetét. Amikor szembesítik egy fotóval, amelyen a közismert, antiszemita nézeteket valló újságíróval, Dövényi Nagy Lajossal látható egy rendezvényen, a színésznő kifejti: nem ismeri Dövényit, a véletlen sodorta azonos asztaltársasághoz. Hozzáteszi: amikor a Magyar Művészek Háza rendezvényén elkezdték felolvasni az onnan kitiltott művészek névsorát, akkor tiltakozása jeleként azonnal elhagyta az intézményt. A tárgyaláson a színésznő mellett emel szót Békeffi István egyik szerző társa Stella Adorján, valamint Fényes Szabolcs.
Stella állítja, hogy Turay Ida egyáltalán nem foglalkozott politikával, Fényes hangsúlyozza, hogy a színésznő segítsége nélkül Békeffi István aligha élte volna túl a vészkorszakot.
A tárgyaláson – Turay Ida iránti szimpátiájukat is kifejezve – mások mellett jelen van Bajor Gizi, Dajka Margit, Tolnay Klári, Somlay Artúr. A bíróság némi szkepszissel fogadja Turay Ida védekezését, aki az utolsó szó jogán – felemlítve örökös eltiltását - azzal zárja mondandóját:
Hogy lehet valakit eltiltani a magyar színészettől, egyáltalán, hogy lehet valakit eltiltani attól, hogy színész legyen? A színészet az vele születik az emberrel. Azt nem lehet elvenni tőle.
Beszéde végén tapsot kap.
A Népbíróság egy év eltiltásra csökkenti a büntetését.
Egyetlen vádpont alapján: részt vett a Magyar Művészek Háza megnyitóján, pedig tudnia kellett volna, hogy ott ki fogják jelenteni: baloldali művészeknek nincs helye a szakmában.
Rang és varázs
A következő évet Turay Ida házasszonyként igyekszik abszolválni. Akkor már sajátos triumvirátusban élnek Békeffi István egyik szerzőtársával, a férjnél hét évvel fiatalabb Jenei Imrével. / Jenei Imre ambiciózus filmrendezőként kezdte a pályáját, de csak néhány filmet jegyzett. Az 1944-ben forgatott És a vakok látnak című filmjében egy vízvezeték szerelő munkás tragédiáját dolgozta fel. Említett alkotás a magyar filmtörténet kiemelkedő, Szőts István rendezte Emberek a havason című filmje mellé állítható. Mind Szőts István, mind Jenei Imre korukat megelőzve, a neorealizmus előfutárai voltak. Sz.Á./
Jenei általában az éjszakát is Békeffiéknél töltötte, de miután a házaspár házát félbevágta egy bomba, akkoriban ők laknak a férfi pesti lakásában.
Turay Ida életrajzi könyvében annyit árul el a kapcsolat mélységeiről, hogy egy viharos éjszakán, amikor Békeffi István nem tartózkodott otthon, Jeney aggódva nyitott be s színésznőhöz, majd megtorpant szobája küszöbén. Tury Ida biztatta, hogy lépjen már be, és csukja be az ajtót.
Imre arcán gyerekes mosoly jelent meg, és most már nagy mozdulattal belépett a szobába. A vihar tombolt, még nem adta ki mérgét
– idézi fel a sejtelmes epizódot Turay Ida.
A színésznőre kirótt szilencium vége felé Várkonyi Zoltán keresi fel Turay Idát, akit megriaszt a színész-rendező váratlan látogatása. Várkonyi ugyanis vezetőségi tag a színész szakszervezetben. Várkonyi Zoltán azonban – aki egy új teátrum, a Művész Színház megindítását tervezi- azért jött, hogy szerepre kérje:
A makrancos hölgy Katáját ajánlja, Turay Ida partnere Jávor Pál lenne.
/Jávor a Nemzeti Színház tagjaként élte át a háborút, a Nemzeti élére önmagát kinevező Major Tamás azonban nem vette vissza a társulathoz. Sz. Á./
Turay Ida férje biztatásával igent monda felkérésre. 1946 áprilisában tartják a premiert. Fóthy János írja – nem említve, hogy ez Turay Ida második Kata alakítása - vonatkozó kritikájában:
Ez a tehetséges színésznő, aki hosszú idő óta most lépett a közönség elé, régebben már Moliér-ben is megmutatta /Képzelt beteg, Toinette szerepe, 1942. Madách Színház, Pünkösti Andor rendezése. Sz.Á./: mennyire érzi, mit kell játszania. Most Shakespeare-t játssza hamisítatlan megérzéssel, az ad alakításának nemcsak komédiás varázst, hanem rangot is.
Janika és a Szikrázó Nő
Turay Ida memoárjában beszéli el: fiatalon szeretett volna gyermeket, ám férje úgy vélte, hogy a hivatásuk miatt aligha jutna idejük – legalábbis jó lelkiismerettel – a szülői szerepre. A színésznő visszaemlékezéseiből úgy tűnhet,
Békeffi István nem csak ritka empatikus férj volt, de egyben egyfajta atyai felelősséget is érzett a felesége iránt.
Ennek a kettősségnek lehet leképződése az 1946 őszén színre került Janika című, Stella Adorjánnal közösen jegyzett színdarabja.
Turay Ida ebben a címszereplőt alakítja, aki valójában egy színésznő, csak azért álcázza magát kisfiúnak, hogy megleckéztesse az őt évekkel korábban elhagyó, Amerikába új életet kezdő, majd visszatérő férjét – állítva, hogy ő a távozása után született kisfia.
A darab 109 alkalommal fut telt házzal a magyar színházban, mígnem a színházat üzemeltető tésztagyáros - egyben szélhámos - le nem lép az addig bevétel nagy részével. A skandalumot követően Turay Ida – a színésznő megkapta a gázsiját, a Békeffi-Stella páros csak az előleget – vidéken turnézik a Janika szereplőivel. Valamint újabb sikert könyvelhet el a Művész Színház kamara teátrumában a Békeffi átdolgozásában színre vitt amerikai komédiában, az Ócska vas nagyban című vígjátékban.
1949-ben elkészül a Janika filmváltozata is - miközben a színházakat államosítják.
Turay Idát a Kamara Varieté társulatához rendelik munkavégzésre.
Öltözőjét a Szikrázó Nőként reklámozott fellépővel osztja meg,
aki sokat aggódik a sminkje miatt, holott a színpadon csak a jelmezéből pattogó szikrák látszanak. Olykor a Ligetben is tartanak előadásokat, ahol vásári kikiáltó hirdeti a műsort:
Itt látható a nagyszerű Turay Ida, aki még a holtakat is megnevetteti, tessék, tessék!
A megalázó helyzetben némi elégtételt jelent, hogy a társulat műsorában olyan művészek is fellépnek, mint Mezey Mária, Sennyei Vera, Komlós Vilmos.
Minőségi pamut
Turai Ida az 1951-es évadtól átkerül a Vidám Színpad társulatához. A társulatot Gál Péter igazgatja, aki a két háború között működött, rövid életű Független Színpad munkáselőadásaiban tűnt fel. Vidám Színpadi megbízatása előtt, 1949-től 1951-ig, a Fővárosi Népszórakoztató Intézmények művészeti igazgatója volt. /Később megalapította a Rádió Kabarét, és a Mikroszkóp Színpadot. Sz.Á./
Turay Ida több szocialista realista kabaréban is szerepet kap, ahogy a korszak sematikus filmjeiben is foglalkoztatják.
Visszaemlékezéseiben pályájának kilencszázötvenes évekre eső időszakára rendszerint csak néhány mondatot szán. Azt azonban rendre hangsúlyozza, hogy a Rákosi-éra más teátrumainak atmoszférájához képest a Vidám Színpad légköre jóval elviselhetőbb volt.
Férje, Békeffi István azokban az időkben is sokat foglalkoztatott színpadi szerző, forgatókönyv író. Közreműködik Keleti István több filmjében, sőt, német nyelvterületről is akadnak felkérései.
Turay Ida írja memoárjában:
Pistuka könnyebben viselte az ötvenes éveket, mint én. Bölcsebb és alkalmazkodóbb volt.
Békeffi István munkája mellett a politikai okokból – a koholt vád lényege: trafikált a nyilasokkal – börtönt is megjárt Fedák Sári egyik fő támogatója. Rendszeresen postázza a külhonból beszerzett minőségi pamutanyagokat Fedák Sári szegényes, nyáregyházi otthonába, ahol Fedák pulóvereket, sálakat, sapkákat köt belőlük, amelyeket csomagban küld Pestre.
Békeffi István aztán átutalja az „eladott" ruhanemű árát Nyáregyházára, miközben a Békeffi házaspár otthonában szaporodnak a pulóverek, sálak, sapkák.
Ekkoriban Turay Ida és férje a Gellért-szálló toronyszobáiban lakik – nem tudni, miként kerültek oda. A szálloda oltalmában élik át az 1956-os forradalmat.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
