Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Együtt zötykölődnek
Turay Ida pályakezdő éveinek fő terepe a Bárdos Artúr vezette Renessaince Színház, illetve a Belvárosi Színház. Számtalan szerepe mellett kerít időt a férjhez menésre.
Turay Ida pécsi rokonoknál időzve találkozott először Békeffi Istvánnal 1922 nyarán. Ida akkor tizennégy éves volt, István húsz és a Pécsi Napló munkatársa. A férfi az édesapjával sétált a városban, s amikor ott akadt a szemük a nagymamájával sétáló kislányon – a nagymamát korábbról ismerték, a kislány újdonság volt -, megállapították: bájos, szép a szeme, filmszínésznő is lehetne.
Sajnálkoztak: kár, hogy kissé görbe a lába. Az elemzésről Ida persze csak később értesül.
1923-ban az akkor már akadémista leány, és a még újságíró, de kabarészerzőként is szárnyát bontogató Békeffi István a Nemzeti Színház Süt a nap című darabjának főpróbáján találkoznak össze ismét. A szünetben beszélgetni kezdenek, majd a főpróba után Békeffi István felajánlja: fog egy konflist, s azzal viszi haza Idát.
Amikor kiderül, hogy a leány Rákospalotán lakik, inkább az 55-ös villamost ajánlja. A következő pár évben rendre együtt zötykölődnek.
1926-otóber 1-én házasodnak össze.
Ida akkor már szépen keres, de azért nem veti fel őket a pénz. A férfi édesapjától örökölt Rökk Szilárd utcai udvari lakásban kezdik a közös életet. Már ekkoriban tervezik, hogy magukhoz veszik fiatal asszony nyolc évvel fiatalabb húgát, Klárit. Több okból is.
A lányok édesapja elsősorban a festészetre koncentrál, a két fiatalabb leánya, Magdus és Klári mellett tüsténkedő nagymama pedig mind erőtlenebb. Klári mindeközben nemigen mutat érdeklődést a tanulmányai iránt. Turay Ida és Békeffi István segíteni szeretnének, felügyeletükkel jó irányba terelve Klárit. Ám a Rökk Szilár utcai apró lakás hármuknak kicsi.
Azonban nem sokkal házasság kötésüket követően színre kerül Békeffi első bohózata a Sziget Színpadon bemutatott, Hol jártál az éjszaka?, majd a Mesék az írógépről! című operettje is.
A házaspár a befolyt gázsiknak köszönhetően háromszobás lakásba költözik a Lipót körút 1-be. Klári is velük tart.
Ódry Árpád jóslata
Turay Ida nyilatkozza majd idősebb korában hivatása egyik pilléréről:
A színészi fegyelem pótolhatatlan. Fegyelmezett színésznek magától értetődik, hogy a kétszázadik előadás éppoly feszes, mint – mondjuk – a harmadik.
Fiatalasszonyként, a civil életben is hasonlóképpen gondolkodik.
Rendre arra inti Klárit: ha bármit el akar érni az életben, koncentráljon a tanulmányaira, becsülje meg tanárait.
Békeffi István másként vélekedik. Kacagtató történetekkel traktálja Klárit, amelyekben felidézi, hányféle csínyt eszelt ki annak idején, hogy kiszabaduljon – végül sikerrel – az apja által választott katonaiskolából.
Klárira inkább István szavai vannak hatással.
Első gimnáziumból rövid úton eltanácsolják, a másodikban úgy, ahogy, de ott ragad.
1931 egy augusztusi estéjén a Békeffi házaspár Klári füzeteinek, könyveinek bekötésével foglalkozik. Még István is büszke rá, hogy a leány megkezdi az utolsó évfolyamot, melynek végén érettségi bizonyítványt szerezhet.
Reggelnem Klári helyett kúrta levelet találnak a szobájába, melyben tudatja: abbahagyja a gimnáziumot, jelentkezik a Színiakadémiára.
Turay Ida rohan a tanintézménybe, ígéri, jövőre maga segít majd testvérének a felvételiben, de Klári hajthatatlan. Sikeres felvételije után Ódry Árpád azt mondja Turay Idának:
részben a nővére kedvéért vették fel Klárit, s bár saját jogon is helye van a növendékek között, nem lesz könnyű dolga a szinte megszólalásig Idára hasonlító leánynak.
Szélcsend
A Belvárosi Színházat 1926-ban Bárdos riválisa, Beöthy László veszi át – részben gazdasági okok állnak a váltás hátterében - , s bár eleinte az ő vezetése alatt is akadnak lehetőségek Turay Ida számára, azok 1930 és 1932 között megritkulnak.
Bárdos ekkoriban Berlinbe időzik, ahol művész színházat alapít Theater in Palmenhaus néven.
A fegyelmezett színésznő nem esik kétségbe. Színpadi szerzőként mind sikeresebb férje is biztatja: a helyzet csak átmeneti, hamarosan saját darabjaiban játssza majd főszerepek sorát.
Turay Ida a színház szélcsend alatt sikeres kiállítást szervez édesapjáénak a FÉSZEK művészklubban.
A festményeket anyagot a színésznő válogatja, koncepciója szerint tájképek helyett portrék és zsánerképek kerülnek fókuszba. A sikeres tárlatot meghosszabbítják. Amikor mégis eljön a finisszás ideje, Berlinből is érkezik a hír: Bárdos ottani színháza csődbe ment. A direktor hamarosan telefonon keresi a Békeffi házaspárt:
Idának szerződést ígér, Istvántól darabot rendel.
Bécsi kiruccanás
Bárdos Artúr 1932 őszén ismét igazgatói pozícióba kerül a Belvárosi Színháznál.
A nyitódarabot illetően az amúgy rendkívül termékeny Békeffi István még csak az ötletelésnél tart. Akkor Bárdos - az eredetileg vegyész, mikrobiológus végzettségű, de egy berlini irodalmi pályázaton díjat nyert, majd színműíróként működő – Meller Rózsi Írja hadnagy című, a cári Oroszországban játszódó darabját ajánlja átdolgozásra.
/Akkoriban az írónő még Frank Maar álnéven dogozott. Később saját néven ért el Budapesten is komoly színpadi sikereket, ám 1945 után szociáldemokrata nézetei miatt kiszorították az irodalmi-színházi életből. Laboránsként kapott munkát a Chinoin gyógyszergyárba, majd 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Genetikai intézetének lett munkatársa. 1960-ban halt meg. Sz. Á./
Bárdos tőle szolkatlan módon misztikus, meseszerűen stilizált előadást vizionál, amiben Békeffi István tökéletes partnernek bizonyul.
A próbákon a különös játékmóddal birkózó színészek olykor egymást szekálva igyekeznek levezeti a feszültséget. Harsányi Rezső ebben odáig megy, hogy bizonyos áttétekkel – végül az ugyancsak a darabban próbáló Gombszögi Ella kénytelen dekódolni Harsányi ködös utalásait- Turay Ida tudtára adja:
férje, aki egy osztrák színházi ügynökökkel tárgyal Bécsben, magával vitte a Turay Idánál nyolc évvel idősebb színésznőt, Palásthy Irént.
Turay Ida apró Fiatjával robog ki Bécsbe, ahol kopogás nélkül nyit be férje lakosztályába. Lakói nincsenek ott, de a színésznő női papucsot, hálóinget is talál Békeffi István ruhái mellett.
Utóbbiakat magához veszi, majd visszaszáguld Budapestre.
Folytatja a próbákat, lassan ráérez figurája, Nina Petrovna, a bájosságában rendíthetetlen cári udvarhölgy karakterének lényegére. A bemutató előtt kilátogat édesapjához Rákospalotára, ahol beszámol bécsi tapasztalatairól. Apja azt mondja: említett színésznő erősen öregszik már, különben is lófejű, bár az is tény, hogy az apjának sikeres színházi ügynöksége van. Turay Ida elgondolkodik ezen.
Az Írja hadnagy főpróbáját követően – amely már sikert ígér – Turay Ida hazamegy az aznap Bécsből visszatért férjéhez. Gyengéden köszöntik egymást.
Este a színésznő magára ölti a Bécsből magával hozott papucsot, hálóinget, parfümöt hint magára.
Békeffi István szerződéseket rendezget az íróasztalán. Felpillant a körülötte sündörgő feleségére. Elmosolyodik:
Hát te voltál?
Átöleli az asszonyt, a mosolyból nevetés lesz, amely átragad a színésznőre. Soha nem említik többé a bécsi epizódot.
Olyat mutat...
Az Írja hadnagy több mint száz előadást ér meg.
Schöpflin Aladár írja kritikájában:
Ebben a persziflázsban a rendezés elmegy csaknem a végső határig. Bárdos a persziflázs vonalát még tovább húzza, egész a groteszkig, belevonja a bábjáték stílusát az előadásba – egyszerre naivitást és rafináltságot tételezve fel a közönségről. A jelenetek színváltozását, amely talán forgószínpadra volt gondolva, egy képeskönyvnek a közönség szeme láttára forgatott lapjaival csinálja meg, a könyvlapokra van ráfestve a különböző díszlet, a figurák mozgása bábjátékszerű s egy jelenetben, mikor a cár az udvarhölgyekkel szórakozik, az alakok közvetlen a nézőtér elé telepednek le, a színpadra vezető lépcsőkre. A darabban igazi érték, az úgy is megmarad: a cári udvar hazug voltának torzképe, a fiatal udvarhölgy naiv érzéki epekedésének merész, de nem sértő ábrázolása, a fogházigazgató zsíros humora. Az elsőben Harsányi Rezső old meg nehéz és veszedelmes színészi feladatot, a másodikban Turay Ida mutat olyan színésznői tulajdonságokat, amilyeneket még nem is láttunk tőle, a harmadikban Huszár Károly vaskos humora kelt jóízű kacagást. Darab, rendezés, játék egyaránt elismerést érdemlő művészmunka.
A következő évtizedben Turay Ida megfordul szinte az összes fővárosi magánszínházban. Tény, szerepköre nagyjából változatlan:
Turay Ida lesz a magyar színpadok par excellence bakfis színésznője.
Elsősorban a könnyedebb művekben látható, sokszor játssza férje – gyakran filmvászonra is felkerülő – darabjainak főszerepeit. Utóbbiak közé tartozik például a Kozmetika, Nincsenek véletlenek, Májusi muzsika, Jöjjön elsején, Méltóságosasszony, Pezsgős vacsora, Janika.
Valódit formál
Turay Ida idősebb kori interjújában mondja majd el, mit gondolt fiatalabb korában a kritika által gyakran elparentált könnyedebb műfajú előadásokról, s az ítészek véleményéről.
Meg kellett szokni, de igazat megvallva, nem sokat törődtünk a kritikával. Mi abban az időben a közönségnek játszottunk, ehhez szoktunk hozzá. Boldogan játszottam volna minden este Moliére-t, Shaw-t, Molnár Ferencet, de hát nincs színház, amelyik ilyen abszolút szerzők darabjaiból csinálhatná a műsorát. Egy színész sokszor gyenge darab vázlatos szerepéből is tud valódit formálni. Közhelyfigurát lehet egyéníteni. Rengeteg példa van rá. Ha annak a színész generációnak a ma áhítattal emlegetett nagyjaira gondolunk, akiknek én kortársa lehettem, a pályájukat végignézve kiderül, hogy néhány jeles drámai szerep mellett mennyi egynyári darabban játszottak, mégis kialakult a színészetük olyanná, amilyenért tiszteljük őket.
Turay Ida a két világháború között a fővárosi fellépései mellet rendszeres vendége a pécsi színháznak is. Népszerűségét jelzi, hogy vidéki fellépései idején a tábla kerül a pénztár fölé: „Turay jegyárak".
Érte a felárat is készséggel kifizetik.
A kis Turayka
Turay Ida pályáján 1932-től beköszönt az aranykor. Boldogsága mégsem felhőtelen.
Turay Ida húga, aki Tabódy Klári néven kezdi a hivatást, az Írja hadnagy bemutatója idején végez az Akadémián. Sok időt tölt a Békeffi házaspárral. István irányában kitüntetően figyelmes.
Befutott nővére – akivel több darabban is összekerül a különböző fővárosi színházakban – jószándékú színészi tanácsait rosszul viseli.
Békeffi igyekszik semlegesnek mutatkozni a testvárpár villongásai közepette. Mindkettőjüknek igyekszik kedvére tenni, amikor Kadétszerelem címmel operettet ír számukra, amelyben egy ikerpárt játszanak. Turay Ida a próbákon ismét igyekszik apró instrukciókkal segíteni húga alakítását, de Klári megvádolja: nővére valójában rossz irányba akarja terelni a szerepformálását.
Turay Idát megsebzi a feltételezés, de a sértettség idegen a személyiségétől.
A sikerrel színre kerülő darab egyik jelenetében, amikor az abszolút főszereplő, Csikós Rózsi igyekszik kitakarni Klári tánc szólóját, rendre útját állja a kolleginának, így húga magánszámát minden alkalommal vastaps jutalmazza. Klárinak sosem árulja majd el, mit tett érte, mert nem akarja megsebezni a büszkeségében.
Tudja, nehéz lehet Tabódy Klári néven fellépni, ha Klárit közben mindenki csak „a kis Turayka" néven emlegetik.
Tabody Klári 1934-ben külhoni szerződéshez jut – Bécsben, Berlinben más német városok színházaiban játszik, filmekben is foglalkoztatják –, ami megizmosítja a testvérével való kapcsolatát is. Különösen azt követően csitulnak el közöttük a hullámok, miután Klári hozzámegy egy jómódú olasz üzletemberhez. Aki azonban annyira féltékeny – joggal – a rendszeresen német nyelvterületen, vagyis tőle távol turnézó feleségére, hogy
inkább vesz neki egy már jól működő olasz utazótársulatot, amely nem hagyja el Itália területét.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
