Egy juharleveles zsúrfiú és két céltudatos hölgy

A swing-korszakot megidéző retrozsúrfiú, Michael Bublé új lemeze ismét egy érv a kanadai popzene erősödése mellett, és a juharleveles ország legsikeresebb zenekara, a Rush is új albummal jelentkezik öt év után. Rajtuk kívül Tori Amos és Natasha Bedingfield hozzák a megszokott formájukat, nagyszerű anyaggal tér vissza a Dinosaur Jr., és ismét a garázsba megy a Black Rebel Motorcycle Club.

Dinosaur Jr. - Beyond

Várakozások: Nem túlzás azt állítani, hogy a már majd' negyed évszázada alakult (és nyolc év szünet után ismét az eredeti felállásban koncertező) Dinosaur jr. az amerikai független rockzene formanyelvének egyik megteremtője. A gitáros-énekes-fő dalszerző J Mascis és a basszusgitáros Lou Barlow közötti mágikus erejű és feszültségű kölcsönhatásból - mely végül Barlow kirúgásába torkollott - a nyolcvanas években született három lemez (a kevésbé ortodox rajongók pedig még nyugodt szívvel hozzászámolhatják az 1991-es Green Mind-ot is) jelentősége nem csupán abból állt, hogy nagyban inspirálta az akkoriban szárba szökkenő (majd pár év alatt önmaga paródiájába forduló) grunge-színteret, vagy az évtized college ill. indie-rock sztárjait. A fentieken jóval túlmutatva, máig összetéveszthetetlen, érvényes és egyedülálló hangzásvilágot hoztak létre, energikus és gyakran szívszorító popdalokat, torz gitár-gerjedésekre és gyakran hamis vokálokra hangszerelve. És persze azt se felejtsük el, hogy J Mascis talán máig az egyetlen gitárhős ebben a szólóktól gyakran idegenkedő műfajban, afféle indie-Eddie Van Halen, az alternatív-rock zajos, maszatolós nemtörődömsége illetve a klasszikus rock kimunkáltabb világa egyaránt kimutatható a játékában.

Eredmény: A szakítás elmúlt tizenegynéhány év nem telt eseménytelenül sem Barlow, sem pedig Mascis számára. Előbbi a Sebadoh nevű, eredetileg kétszemélyes háloszobaprojektnek induló zenekarával vállalt jelentékeny szerepet a kilencvenes évek lo-fi mozgalmában, majd a Folk Implosionnel majdnem a popsztárságig vitte, hogy aztán némi szóló-kitérő után két évvel ezelőtt újra egymás nyakába boruljanak a manapság a Gyűrűk Ura öreg, gonosz varázslójára emlékeztető Mascis-szel. Idén pedig még arra is maradt ideje, hogy összehozza a gyakorlatilag nyolc éve parkolópályán tengődő Sebadoh-ot. A frontember pedig, a Dinosaur Jr. 97-es megszűnése után szólóra váltott, és a J Mascic and the Fog alias alatt két, meglepően összeszedett lemezzel jelentkezett az ezredforduló után. De persze az igazi nagy durranás a bizonyos körökben felfokozott várakozással kísért új Dinosaur Jr.-lemez, a napokban megjelenő Beyond. A borító amatőr, barkács-esztétikája a daliás időket idézi, a megszólalás nemkülönben, a lemez akár 15-20 éve is megjelenhetett volna, ennek ellenére még egy kicsit sem avíttos, ez inkább csak arra hívja fel a figyelmet, hogy máig mennyire frissnek hatnak a zenekar korai lemezei is. A Beyond probléma nélkül illeszkedik a sorba, a Mascis-Barlow-Murph trió pedig a legjobb formáját mutatja, a tizenévesek lelkesedésével és energiájával gerjesztik a gitárokat tizenegy számon keresztül, Mascis modoros nyafogása talán meggyőzőbb, mint valaha, gitárszólói és riffjei pedig továbbra is védjegyszerűek, ráadásul a lemez tele van potenciális slágerekkel, a leginkább fülbemászó pedig kétségkívül az első kislemeznek választott Been There All The Time. Lou Barlow ezúttal két dalt jegyez, amelyek inkább a Sebadohra, mintsem a Dinosaur Jr.-ra hajaznak, de még így sem lógnak ki a sorból annyira.

Olyan, mint: Az utóbbi évek talán legjobban sikerült visszatérése.

Kiknek ajánlható: Régi rajongóknak és újoncoknak egyaránt.