Értelmezze Arany János balladáját! Vizsgálja meg a szerkezet és az előadásmód sajátosságait! Értékelje a bűn és büntetés, bűnhődés motívumát!
1. A ballada műfaji sajátosságai:
- "Tragédia dalban elbeszélve"
- Sűrített cselekmény
- Szaggatott, kihagyásos elbeszélésmód> balladai homály
- Elhallgatások
- Drámai párbeszédek
- Lírai monológ
- Többnyire tragikus téma
- Arany balladáinak csoportosítása különböző szempontok alapján (téma, szerkezet, világkép, elbeszélői nézőpont, stb)
2. Tetemre hívás:
- Őszikék korszak
- Egyenes vonalú cselekményvezetés (lineáris)
- Egyszólamú ballada, de az egyetlen cselekményszál nagyon sokrétű
- Lélektani ballada
3. Szerkezete:
- 1-3. vsz: múlt, félmúlt ("állata"), közvetlen előzmények bemutatása
- 4-11.vsz: a bűnös keresése; elhívás, elősorolás. A seb vérzése - késleltetés (babona)
- 12-16.vsz: Benő halálának okát tárja fel, Abigél bűnhődése (hasonlóan az Ágnes asszonyhoz - őrület, téboly)
4. Előadásmód:
- Szaggatottság
- Helyszín, nevek, régies kifejezések-akusztikus hatás és általánosító jelleg
- A beszédtempó váltásai (hol meglendül, hol megtorpan)
- Ellentétek
5. Bűn, büntetés, bűnhődés motívuma:
- A lélektani balladák állandó témája
- Van-e bűnös? Mi a bűn? Ki a bűnös?
- Igazából senki sem bűnös, (nincs konkrét bűn) inkább vesztes, a körülmények szerencsétlen összjátéka okozta a tragédiát
- Bárczi Benő önsorsrontó, önfeladó módon válaszol egy kacér kihívásra
- Kund Abigél kihívó magatartása, élcelődése vezet a végkifejlethez
- A görög sorstragédiákhoz hasonlít (véletlen szerepe)
- Bűnhődés: téboly, (esetlegesen öngyilkosság)
Zárlat: Kund Abigél dala a múlt homályába helyezi a történetet, legendaképzés, parabolisztikus jelleg