A papok hallgatnak, a tévések magyarázkodnak

Többen jelentettek a szocialista titkosszolgálatoknak azok közül, akik szerepelnek azon az állítólagos ügynöklistán, amely szombaton jelent meg az interneten. Néhányan tagadják, hogy kapcsolatban álltak volna az állambiztonsági szolgálatokkal, az 1990-ben vezető tisztséget betöltő politikusok közül pedig többen kétségbe vonják a lista hitelességét. Egy [origo]-nak nyilatkozó kutató szerint az egyházi vezetőket egytől egyig beszervezték, nagy többségük még most is egykori ügynök.

A katolikus egyház döntő többsége becsületes maradt, azonban a főpapság, a püspöki kar egyértelműen együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal - ezt egy olyan névtelenséget kérő szakértő mondta az [origo]-nak, aki az előző rendszer egyháztörténeti vonatkozásait kutatja. Kutatásai szerint a Kádár-korszakban a püspöki kar tagjai szinte egytől egyig be voltak szervezve, de még most, tizenöt évvel a rendszerváltás után is egykori ügynök a püspökök négyötöde. Nem is igen lehetett püspök és (katolikus) egyházi vezető az, aki nem működött együtt.

A pártállam egy 1957-es törvényerejű rendeletben szabályozta az egyházi tisztségek betöltését, állami hozzájáruláshoz kötve azt. Ezt csak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény helyezte hatályon kívül 1990 elején. Sok szakértő gyanakszik arra, hogy azért maradtak ki az egyházak a kötelező átvilágításból, mert az érintett egyházi vezetők kilobbizták ezt.

Az egyházak eddig minden alkalommal kikerültek az átvilágítandók köréből: a politikusok és állami vezetők mellett az újságírók, az ügyészek, bírák is benne vannak a kötelezően átvizsgálandók között. Az egyháziak azonban még a 2002-es javaslatból is kikerültek (a szakszervezeti vezetők mellett) egy utolsó pillanatban benyújtott szocialista módosító indítványnak köszönhetően, így végül a javaslat is okafogyottá vált.

A vasárnap az internetre felrakott ügynöklistával kapcsolatban, amelyet állítólag Antall József volt miniszterelnök kapott elődjétől, és számos egyházi személy szerepelt rajta, informátorunk azt mondta, hogy "vannak átfedések" a kutatómunkájuk során tapasztaltakkal összevetve. Megkerestük az egyik, a listán szereplő püspököt, aki azonban nem kívánt nyilatkozni. Egy másik listán szereplő egyházi főméltóság pedig azt mondta, hogy provokációkkal nem foglalkozik, majd gyors búcsúzkodás után lerakta a telefont.

Büntetőeljárás megindítását kérte hétfőn Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök amiatt, mert neve megjelent a hét végén napvilágot látott ügynöklistán. "A mai napon tudomásomra jutott, hogy nevem megjelent egy internetes portálon közzé tett listán, mely szereplői állítólag a BM III/III-as, illetve III/II-es csoportfőnökségnek jelentéseket tettek. Az üggyel kapcsolatban a mai napon büntetőeljárás megindítását kértem, és az elkövető személyének felfedése után rágalmazásért pert indítok" - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kiss-Rigó László kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Sem külföldi útról, sem személyről vagy bármilyen eseményről semmiféle jelentést sem szóban, sem írásban nem tett. "Nevem ilyesmivel történő összefüggésbe hozását nemcsak aljasnak és cinikusnak, hanem nevetségesnek is tartom, mivel éppen az ellenem irányuló ügynöki tevékenységet lepleztem le többször is, egy alkalommal látványosan tanúk előtt" - írta közleményében a címzetes püspök.

Névtelen hamisítványokkal nem foglalkozunk, bizonyítékok kellenek - mondta az [origo]-nak Gyulay Endre, szeged-csanádi megyés püspök, akinek a neve szintén szerepel a listán. A hétfőn kezdődött háromnapos katolikus püspökkari konferencián eddig nem szerepelt a napirendi pontok között az ügynökkérdés - tette hozzá. A püspökkari konferencia idején még az eseménynek otthont adó épülettől is távol tartják az újságírókat. Az ígéretek szerint csütörtökön tartanak tájékozatót a püspökök.

A névtelenséget kérő forrásunk szerint óriási különbségek vannak az ügynökök között, amelyek csak részletes tanulmányokban érzékeltethetők. Szerinte az igazi bűnösök azok, akik azt a bűnös rendszert működtették, de azért egy bocsánatkérés elvárható lenne az ügynök papoktól is. A kutatásaik szerint a katolikus egyház 15-20 százalékát szervezhették be, és nemcsak főpapok, hanem alsópapok is voltak közöttük.

Veres András püspök állításával ellentétben azt tartja, hogy nemcsak más egyházi személyekről, hanem mindenről jelentettek, a hívőkről is. Azonban szerinte hiba lenne az egész katolikus egyházat megalkuvó, együttműködő szervezetként felfogni, mert a többség nem sározódott be, sőt elszenvedői voltak egy diktatúrának.

Az állítólagos Antall-féle ügynöklista közel félszáz egyházi személy nevét tartalmazza, és nemcsak a katolikus, hanem a többi nagy történelmi egyház vezető személyiségeinek nevei is olvashatók azon. Talán nem véletlen, hogy a református egyházban nem szavazták meg a zsinaton azt az indítványt 2001-ben, amely szerint csak azok indulhatnak a tisztújításon, akik vállalják, hogy átvilágíttatják magukat.