A papok hallgatnak, a tévések magyarázkodnak

Többen jelentettek a szocialista titkosszolgálatoknak azok közül, akik szerepelnek azon az állítólagos ügynöklistán, amely szombaton jelent meg az interneten. Néhányan tagadják, hogy kapcsolatban álltak volna az állambiztonsági szolgálatokkal, az 1990-ben vezető tisztséget betöltő politikusok közül pedig többen kétségbe vonják a lista hitelességét. Egy [origo]-nak nyilatkozó kutató szerint az egyházi vezetőket egytől egyig beszervezték, nagy többségük még most is egykori ügynök.

Szombaton jelent meg az Angelfire nevű internetes oldalon a legújabb, 219 nevet tartalmazó ügynöklista. Az összeírás állítólag egyezik azzal, amelyet Németh Miklós volt miniszterelnök adott át 1990-ben utódjának, Antall Józsefnek. Legalábbis ezt állítja a listát Szakértő '90 álnéven megjelentető személy.

A listán az MSZP kivételével szerepel a parlamenti pártok több egykori vagy jelenlegi képviselője, egyházi vezetők, újságírók, a kulturális élet ismert személyiségei. Az összeállításban a személyek neve mellett szerepelnek születési adataik és anyjuk neve. A lista komoly hiányossága ugyanakkor, hogy bizonyítékok egyik név mellett sem szerepelnek, illetve azt sem tünteti fel, hogy az állítólagos ügynökök a Belügyminisztérium melyik szervével működtek együtt.

A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett az újonnan nyilvánosságra került, úgynevezett "ügynöklista" hitelességének megállapítására - közölte László Boglár kormányszóvivő hétfőn újságírókkal. Hozzátette: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy az ügy megnyugtató rendezése érdekében a parlamentnek minél előbb el kellene fogadnia a levéltári iratok nyilvánosságával foglalkozó törvényjavaslatokat.

Antall Péter, Antall József fia elmondta: újságíróktól értesült arról, hogy milyen nevek szerepelnek a listán, és ezek alapján "van mindenképpen átfedés" ezen lista és a között a lista között, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek. Ugyanakkor megjegyezte: bizonyos nevek viszont, amelyekre rákérdezett, nincsenek rajta a listán, "tehát én úgy látom, hogy ez szintén egy mazsolázott anyag".

A budapesti levéltár korábbi főigazgatója szerint ugyanakkor a hét végén napvilágot látott "ügynöklista" olyan, mintha a Németh Miklós leköszönő kormányfő által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott "ügynöklista" lenne, de mégsem az; Varga László erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek. Megítélése szerint a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó "ügynöklistát" is 1989 novembere körül állíthatták össze, ahogy a Németh Miklós által készíttetett listát.

Az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterének több ügynöklistáról is tudomása volt 1990-ben és a ´90-es évek elején; Gálszécsy András erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek. A volt titokminiszter azt is elmondta: beosztásából adódóan a 43 fős listától kezdve a száz fősig többféle anyag megfordult a kezében. Elmondása szerint annak idején egyik listával sem foglalkozott. "Egyrészt nem az volt a dolgom, másrészt nem éreztem egyiket sem autentikusnak" - mondta Gálszécsy, aki a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó állítólagos "ügynöklistát" sem érzi "autentikusnak".

Demszky Gábor 1990 tavaszától egészen októberi főpolgármesterré választásáig az Országgyűlés akkori nemzetbiztonsági bizottsága elnökeként több úgynevezett ügynöklistát látott, és a vasárnap nyilvánosságra hozott adatok egyetlen eltérést kivéve emlékeztetik arra, amelyet Németh Miklós volt miniszterelnök adott át utódjának - mondta hétfői sajtótájékoztatóján a főpolgármester. Demszky Gábor szerint a lista megszületése politikai zsarolás volt az akkori szolgálatok részéről, és célt is ért. "Üzenete akkor a következő volt: rendszerváltó pártok, rendszerváltó politikusok, miniszterelnök úr, ne háborgassátok ezeket az ügyeket, ne hozzátok nyilvánosságra az ügynököknek a nevét, az ezzel összefüggő listákat, hiszen ti magatok is érintettek vagytok" - mondta.

"Minél többet foglalkozom ezzel a listával, annál kevésbé értem" - mondta az [origo]-nak Pető Iván, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke. Közölte: az SZDSZ-esként feltüntetett nevek között van, aki már nem él, van, akiről 15 éve nem tud semmit, de van több olyan név is, aki biztos, hogy soha nem volt SZDSZ-tag. Pető szerint manipulált listáról van szó, "hiszen senki sem gondolhatja, hogy az MSZP-ből nem szerveztek be senkit". Viszont - tette hozzá - ez a lista is azt mutatja, hogy végre jogilag rendezni kell a kérdést, hogy ne lehessen a nevekkel visszaélni.

"Számos kérdést vet fel ez a lista: ki, mikor, mi alapján állította össze" - mondta az [origo]-nak Demeter Ervin fideszes képviselő. Szerinte ha valóban a ´90-es években Antall Józsefnek átadott listáról van szó, annak hitelességéről az akkori szereplők tudnak nyilatkozni. A politikus úgy vélte: véget kell vetni a "sárdagasztásnak", és világos törvényt kell hozni végre ügynökügyben.

Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese, az MSZP ügynöktörvény-előkészítő bizottságának vezetője szerint korabeli gépelt papír a 219 nevet tartalmazó, állítólag a rendszerváltás idején készült ügynöklista, de Burány szerint egy korabeli lista is lehet hiteltelen, ezért csak az ügynöklisták nyilvánossága lehet megoldás. A politikus szerint ugyan a dokumentumok "meglehetően hitelesnek tűnő papíroknak tűnnek", de a történeti levéltár anyagának teljes feldolgozása nélkül "egyetlen ilyen lista sem lehet minden kétséget kizáróan hiteles lista".