Vágólapra másolva!
Kedden civil szervezetek képviselői arra hívták fel az Országgyűlés alelnökét, hogy kérje számon a kormányon a családon belüli erőszak megelőzését célzó intézkedések elszabotálását. A kormányt erre országgyűlési határozat és ENSZ-egyezmények köteleznék, de a kiszabott határidő már fél éve lejárt. A civilek az igazságügyi-, a belügyi-, és az esélyegyenlőségi tárca felelősségre vonását sürgetik.
Vágólapra másolva!

A Habeas Corpus Munkacsoport, jogvédő szervezet már májusban is petícióval próbálta felhívni a kormány figyelmét a mulasztásokra, azonban azóta sem történt semmi, kivéve, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) visszavonta azt a törvényjavaslatát is, amely az áldozatoktól tartotta volna távol a bántalmazó családtagot. Az IM ugyanis - a civilek szerint - nem tanulmányozta a nemzetközi mintákat, az ENSZ ajánlásait, nem beszélt Európai Uniós szakemberekkel, így a törvény parlamenti vitája során képtelen volt megindokolni saját tervezetét. Az SZDSZ akkor a bántalmazók emberi jogait próbálta védeni, és emiatt nem találta megfelelőnek a tervezetet, a Fidesz pedig büntetőjogi úton szerette volna szabályozni a családon belüli erőszak kérdését. Az ellenállás miatt a távoltartási törvényjavaslatot végül visszavonta az IM. "És ez csak egy a tizenegy feladat közül, amit nem hajtottak végre" - mondta Morvai Krisztina, az ENSZ nőjogi bizottságának tagja.

Világosi Gábor szerint is az IM-ben akadt meg az intézkedések sora, hiszen a távoltartási törvény nagy előrelépést jelentett volna a családon belüli erőszak megelőzésében, amely Magyarországon minden harmadik nap halálos áldozatot követel. "A végrehajtási folyamat valóban megszakadt, és ezt a problémát minél hamarabb meg kell oldani" - mondta Világosi. "Megfelelő intézményrendszert kell kialakítani, hogy a szükséges bonyolult jogszabályrendszert ki lehessen dolgozni, ehhez pedig költségvetési pénzekre van szükség" - tette hozzá.

A családon belüli erőszak megelőzését célzó tizenegy feladat között szerepel a távoltartási törvényen kívül az áldozatok és tanúk biztonságának garantálása, jogsegélyszolgálat kiépítése, megelőzésre irányuló intézkedések, a probléma kezelésével foglalkozó szakemberek képzése, és "speciális áldozatvédelmi kríziskezelő központok" kiépítése is. Ezeken a területeken szinte semmilyen lépést nem tettek a különböző minisztériumok. A speciális krízisközpontok létrehozására egyetlen kísérletet tett a kormány: kialakított egy háromfős ideiglenes tanácsadó irodát. A kormány "Van segítség!" elnevezésű kampánya a bántalmazást elszenvedőket lelkisegély-szolgálatokhoz irányította.