A petíció hatására a kormányprogramba bekerült egy mondat, amely szemléletváltozást sürget ezen a téren, de Juhász Géza, a Habeas Corpus képviselője szerint konkrétumokat nem tartalmaz. "A kormánynak át kellene gondolnia, hogy mekkora anyagi kárt okoz a családon belüli erőszak" - tette hozzá Juhász, arra utalva, hogy a bántalmazások hatására sok nő munkaképtelenné válik, megbetegszik, a bántalmazott gyermekek intézeti nevelése pedig nagyon drága.
A Belügyminisztérium több kisebb lépést tett az ügyben. Felvilágosító kampányokat folytatott a rendőri állomány körében, és "egy főkapitányi intézkedés révén szakított azzal a szemlélettel, hogy a családon belüli erőszak magánügy, és a htóság nem avatkozik bele a tragédia megtörténtéig" - olvasható a minisztérium honlapján. Juhász Géza szerint ez annyit jelent, hogy a főkapitány felhívta a figyelmet arra, hogy "a létező jogszabályokat a rendőröknek most már alkalmazni kéne". Szerinte nagyon ritka, hogy bántalmazás gyanúja miatt valakit előzetes letartóztatásba helyezzenek, és még ritkább, hogy a gyanúsítottat a rendőrök őrizetbe vegyenek, a törvény által rögzített maximum tizenkét órára.
Jelenleg a bűnmegelőzés nemzeti stratégiája tartalmaz a családon belüli erőszakról szóló részeket. A jogvédők szerint ez azonban kevéssé alkalmas a megelőzésre, ráadásul a nőjogokról nem tesz említést, kizárólag a gyermekbántalmazás kérdéseivel foglalkozik.
A szervezetek szerint a magyarországi szemléletre alapvetően jellemző, hogy a nők jogait figyelmen kívül hagyja, a családon belüli erőszak kérdésében is. "Itt is mindig a nőkre hárítják a felelősséget, ahogy a prostitúció és az abortusz kérdésében is" - mondták el a jogvédők. "Ezen a területen nem volt rendszerváltás" - tette hozzá Kozma Blanka, a Közéleti Roma Nők Egyesületének képviselője. Szerinte a családon belüli erőszak kezelése teljesen elhibázott, hiszen a bántalmazásra az egyetlen válasz a megelőzés helyett, hogy a gyermekeket kiszakítják a családjukból, és állami gondozásba adják.