Kiadják az osztrákok Kulcsár Attilát

Az osztrák igazságügyi minisztérium szabad utat adott a brókerügyben sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila magyarországi kiadatásának - adta hírül csütörtökön az APA osztrák hírügynökség. Bánáti János, Kulcsár magyarországi védője elmondta: 15 napon belül hazaszállíthatják a brókerügy egyik fő gyanúsítottját.

A brókerügy tavaly júliusban robbant ki, amikor súlyos szabálysértésekre derült fény a K&H Equities brókercégnél. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) - amely elnökét, Szász Károlyt tavaly júniusban megverték - a Pannonplast-felvásárlással kapcsolatban hozott határozata a vásárlást intéző K&H Equities kulcsszerepére hívta fel a figyelmet, és ezzel párhuzamosan az Állami Autópályakezelő Rt. is megvádolta a brókercéget, hogy a rá bízott pénzeszközöket előzetes felhatalmazás nélkül, titokban mozgatta a tőkepiacon. A belső vizsgálat nyomán felmerült gyanú szerint több mint 10 milliárd forinttal károsulhatott 60-70 ügyfél a K&H Equities valószínűleg jogsértő befektetési gyakorlata miatt. Az ügy fő gyanúsítottja Kulcsár Attila, aki a K&H Equities befektetői tanácsadói üzletágának vezetője volt. A gyanú szerint az igazgató a piaci hozamot 6-7 százalékkal meghaladó extrahozammal kecsegtette a befektetőket.

A botrány miatt lemondott a K&H Bank vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, aki később szintén gyanúsítottá vált. Később őrizetbe vettek egy szír férfit is, akit azzal gyanúsítanak, hogy felvette az elsikkasztott pénz egy részét. Hamarosan a gyanúsítottak közé került Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója is, mindkettőjüket sikkasztással gyanúsították meg. A gyanú szerint Bitvai hamis iratok, a K&H brókercégének, a K&H Equitiesnek szóló megbízások kiállításával követte el a terhére rótt sikkasztást.

A Fővárosi Bíróság decemberben Bitvai Miklós esetében 30 millió forint óvadékot állapított meg. Garamszegi Gábor szintén 30 millió forint letétele után kerülhetett szabadlábra. Rejtő E. Tibort 10 millió forintért engedték szabadon. Az ügy szír gyanúsítottja esetében a bíróság 30 milliós óvadékot állapítottak meg.

A sikkasztás gyanújával indult gazdasági ügyből politikai botrány is lett. Fideszes politikusok több kormánypárti politikust is összefüggésbe hoztak az üggyel. Ezután viszont az MSZP visszatámadott: szerintük vezető fideszes politikusok kapcsolatban álltak az ügy gyanúsítottjával.

Közben Bécsben elfogták Kulcsár Attilát. Azt követően adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot, hogy nem jelent meg a tervezett rendőrségi kihallgatáson, oda csak ügyvédjét küldte el.

Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ vezetőjét is a brókerbotránnyal összefüggésben vádolták meg azzal, hogy hivatali hatalmával visszaélve Kulcsár Attilát segítette. Bácskait hivatali visszaélés miatt dandártábornoki rangból honvéddé fokozták le a februárban kihirdetett, még nem jogerős ítéletben. Államtitoksértéssel is megvádolták, ebben a vádpontban azonban nem találta bűnösnek az első fokon ítéletet hirdető bíróság.