Morcos megegyezés született Romániával

A státustörvény alkalmazásáról szóló magyar-román miniszterelnöki megegyezés két éve húzódó konfliktust hivatott lezárni. Az aradi Szabadság-szobor felállítása körüli vita miatt mégsem barátságos diplomáciai esemény volt az egyezség aláírása. Nastase román miniszterelnök csupán annyiban tette könnyebbé magyar kollégája kényszeredett helyzetét, hogy minden vitát az Orbán-kormányra fogott.

A státustörvény 2001. júniusi elfogadása óta most van a legnagyobb esélye, hogy a romániai magyaroknak valóban jelent valamilyen kedvezményt a levegőben lógó törvény. A törvényt azóta jelentősen módosították, és a román parlamentnek és kormánynak is szavaznia kell még, hogy tényleg elfogadják-e a tegnap aláírt dokumentumot.

A keddi volt a második magyar-román miniszterelnöki szintű megállapodás a státustörvényről. Az elsőt még 2001 végén Orbán Viktor és Adrian Nastase írta alá. Az Egyetértési Nyilatkozat nevet viselő szerződés még nem biztosította automatikusan a törvény romániai működését, de megszabott elvi irányvonalakat. A státustörvény eredeti kedvezményei ekkor még benne voltak a megállapodásban, Orbán annyit engedett, hogy a munkavállalásról szóló kedvezményt kiterjesztette a nem magyarokra is. Az akkori megállapodáshoz képest a mostani változatban szűkebb a kedvezmények köre, és több szimbolikus elem is kimaradt belőle.

A változtatásokat mindkét fél Európára fogja. A román diplomácia miközben elvben megállapodott a törvény romániai bevezetéséről az Orbán-kabinettel, a szlovákokkal közösen bepanaszolta a törvényt az Európa Tanácsban. Sőt, Nastase már 2001 júniusában véleményt kért a törvényről a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága nevű testülettől, mely Velencei Bizottság néven vált ismertté Magyarországon. Mindkét fórumon több kifogást emeltek a törvénnyel szemben.

A szocialisták 2002-es választási győzelme tovább bonyolította a helyzetet. Az MSZP egyik választási ígérete az volt, hogy felmondják az Orbán-Nastase paktumot, nehogy román munkavállalók lepjék el az országot. Közben a szocialisták egyre többször hangsúlyozták, hogy az európai kritikákat is figyelembe kell venni, és ezért megkezdték a korábban általuk is megszavazott státustörvény átalakítását. Medgyessy Péter 2002 júniusában megegyezett Nastaséval, hogy módosítják a státustörvényt.

Miközben 2002 eleje óta a határon túli magyarok kérhetnek és kaphatnak magyarigazolványt, a dokumentum egyelőre gyakorlatilag használhatatlan.

Az Európa Tanács Hans Jürgens holland szociáldemokrata politikust bízta meg, hogy írjon jelentést a magyar státustörvényről. Jürgens rengeteg helyen belekötött a törvénybe, mely szerinte ellentmond az európai jogrendnek. Jürgens első jelentését azonban az Európa Tanács visszadobta, akkor Magyarországnak sikerült bebizonyítania, hogy a holland nem végzett elég alapos munkát. Másodszorra azonban a Tanács elfogadta Jürgens továbbra is kritikus jelentését. A jelentés többek között arra szólította fel Magyarországot, hogy kétoldalú szerződések formájában állapodjon meg a törvényről szomszédaival. A mostani magyar-román különmegállapodás ennek a felszólításnak is megfelel. Ki kellett szedni minden olyan kedvezményt is, ami etnikai alapon járt, továbbá a Velencei Bizottság és Jürgens is úgy vélték, hogy Magyarország nem hozhat más országban hatályos törvényt.

A magyar kormány először a Magyar Állandó Értekezlettel fogadtatta el a most érvényben lévő változatot, ami alapja volt a keddi bukaresti megállapodásnak is. A Fideszen, illetve egy délvidéki és egy kárpátaljai magyar szervezeten kívül sikerült elfogadtatni a változtatásokat, elsősorban az európai kritikákra hivatkozva. Ha kényszeredetten is, de a két legnagyobb határon túli magyar párt, a szlovákiai MKP és a romániai RMDSZ vezetői is aláírták. Tették ezt annak ellenére, hogy Bugár Béla MKP-elnök másnap azt nyilatkozta, hogy a törvény annyira kiüresedett, hogy értelmetlen tovább foglalkozni vele. Az RMDSZ-t is élesen megosztotta a szöveg, Markó Béla pártelnök belső ellenzéke egyenesen morális halálkanyarnak nevezte a döntést.

Az akkor elfogadott törvénymódosítás kiszedte az összes egészségügyi ellátásról és munkavállalási kedvezményről szóló paragrafust. Kimaradt a törvény preambulumából (beveztő szakaszából) "az egységes magyar nemzet" kitétel. Szűkítették az utazási kedvezményekre vonatkozó részt. Viszont a magyar nyelvű iskolában tanuló diákok szülei már egy iskolás gyerek után is kérhetnek évi 20 ezer forintos támogatást, míg az eredeti törvény kettő vagy több gyermek után adta volna ezt. A pedagógus- és diákigazolványok igénylési rendjét úgy módosították, hogy tantárgyakhoz, illetve iskolához és nem nemzetiséghez kötötték a jogosultságot.

A magyar Országgyűlés júniusban az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadta a státustörvény módosítását. A magyar-román különmegállapodás tovább alakította a törvényt a román igények szerint. Ennek alapjairól idén júliusban állapodott meg a két ország külügyminisztere Bukarestben.

Ezek szerint a magyarigazolványt ezentúl nem lehet Romániában közvetlenül igényelni. Megszűnt a romániai magyar civil szervezetek, az RMDSZ és az egyházak ajánlási joga, vagyis ezek a szervezetek nem igazolhatják, hogy valaki jogosult magyarigazolványra. (Az igazolvány birtoklása a státustörvényben szereplő jogosultságok igénylésének alapfeltétele.) A kedden aláírt megállapodás értelmében a romániai magyar nagykövetségen, illetve konzulátuson keresztül lehet majd igényelni az igazolványokat, és be kell zárni a már működő igazolványirodákat. Az igazolvány küllemét is meg kell változtatni: az új igazolványokon már nem lehet rajta a Szent Korona és semmilyen magyar államiságra utaló szimbólum, és formájában sem hasonlíthat a hivatalos személyazonossági okmányokra. Az oktatási támogatást sem lehet közvetlenül kérni, hanem csak az iskolákon keresztül, ösztöndíj formájában.

Markó Béla szerint ezek a rendelkezések valójában nem csökkentik a kedvezményeket. A Tőkés Lászlóhoz közel álló, radikálisabb magyar politikusok azonban a szimbolikus korlátozásokat is elfogadhatatlan alkunak tartják.

Nastase román elnök arról beszélt, hogy az európai követelményeknek sikerült a módosításokkal megfelelni, míg Medgyessy Péter szerint így végre valóban lehet a törvénynek gyakorlati értelme.

Az RMDSZ szeptember közepi összesítése szerint eddig 400 023 ember igényelt magyarigazolványt Romániában. Az igénylők 24 százaléka gyerek. Az összes igénylő a tavalyi romániai népszámlálási adatok szerint a teljes romániai magyar lakosság 27,89 százaléka. A legtöbben - az igénylők közel kétharmada - egyházi igazolást hozott jogosultságáról. A keddi megállapodás ezt a lehetőséget a továbbiakban kizárja.