Az átvilágításról szóló törvény

Az átvilágítást és a Történeti Hivatalt szabályozó 1994. évi XXIII. törvény hatályba lépése óta szinte minden évben módosult, folyamatosan bővítették, illetve pontosították az ellenőrzendő személyek körét. A köztársasági elnököt például egy 1996-os módosítás, a törvényi fogalmazás szerint "közvélemény-formáló tisztséget betöltő" műsorszerkesztőket, újságírókat pedig a 2000 júliusától hatályos szabályozás alapján kell átvilágítani. A törvény egyébként a jogalkotó szándéka szerint a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében született, és meghatározza, hogy kiket ellenőriznek és mit vizsgálnak az átvilágítóbírák, leírja az eljárás menetét és megállapítja jogkövetkezményeit, valamint szabályozza, hogy kik és milyen céllal kutathatják a Történeti Hivatalban őrzött dokumentumokat.

A Történeti Hivatal mint állami szaklevéltár őrzi az alábbi iratokat:
1. a volt BM III/III-as Csoportfőnökség, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályai, illetve elődei (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya), valamint a volt BM Külügyi Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Belbiztonsági Osztály és a volt BM Határőrség Felderítő Osztály, a volt Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály iratait, ha azok 1996. július 31-én a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és szerveik vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából már nem voltak szükségesek;

2. a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei egyéb olyan iratait, valamint a volt HM MNVK Felderítő Csoportfőnökség és elődei azon iratait, amelyek 1996. július 31-én a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából - adattartalmukra tekintettel - már nem voltak kezelhetők;

3. a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei, a HM MNVK Felderítő Csoportfőnökség és elődei egyéb levéltári anyagait;

4. az 1945. január 1. és 1960. április 1. között magyar hatóság határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerű fogva tartás (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizet, kényszerlakhely kijelölés (kitelepítés) irataiból a Belügyminisztériumban kialakított gyűjteményt;

5. a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagait;

6. az átvilágítást végző bírák eljárása során keletkezett iratokat.

Az 1., 2., és 4., pont alatti iratokat bárki korlátozás nélkül kutathatja, a személyes adatokat és az államtitokká vagy szolgálati titokká minősített adatokat azonban nem ismerheti meg. Az a személy, aki ezekben az iratokban megfigyelt vagy harmadik személyként szerepelt, a rá vonatkozó adatokat megismerheti, a más személy azonosítására alkalmas adatokat azonban felismerhetetlenné kell tenni. A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az elhunyt hozzátartozója ismerheti meg a dokumentumokat, kivéve, ha ezt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja.

Szintén jogosult a rá vonatkozó dokumentumok megismerésére a volt hivatásos alkalmazott vagy hálózati személy. A fenti iratokban bármilyen jogcímen szereplő személy 2004. június 30-át követően kérheti személyes adatának törlését.
Az érintett magánéletére vonatkozó személyes adat akkor sem kutatható, ha az adatot nem minősítették titkossá vagy megismerését törvény nem korlátozza, kivéve ha a kutatás - a kutató költségére - anonimizált másolattal is megoldható vagy a kutatási tilalom határideje letelt, illetve ha az érintett vagy halálát követően hozzátartozója hozzájárult a kutatáshoz. Az érintett nyilvános közszereplésére, illetve közéleti tevékenységére, politikai szándékára és véleményére vonatkozó vagy valamely állami szerv hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata tudományos célból kutatható, ha legalább 15 év eltelt a dokumentum keletkezése óta.

A nem minősített személyes adatok, illetve amelyek nyilvánosságra hozatalát törvény nem tiltja vagy korlátozza, az érintett halálát követő harminc év után válnak bárki számára kutathatóvá. Amennyiben a halál ideje ismeretlen, az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születési idő is ismeretlen, a dokumentum keletkezésétől számított hatvan év.

Váci Tímea