Az átvilágításról szóló törvény

Az átvilágítást és a Történeti Hivatalt szabályozó 1994. évi XXIII. törvény hatályba lépése óta szinte minden évben módosult, folyamatosan bővítették, illetve pontosították az ellenőrzendő személyek körét. A köztársasági elnököt például egy 1996-os módosítás, a törvényi fogalmazás szerint "közvélemény-formáló tisztséget betöltő" műsorszerkesztőket, újságírókat pedig a 2000 júliusától hatályos szabályozás alapján kell átvilágítani. A törvény egyébként a jogalkotó szándéka szerint a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében született, és meghatározza, hogy kiket ellenőriznek és mit vizsgálnak az átvilágítóbírák, leírja az eljárás menetét és megállapítja jogkövetkezményeit, valamint szabályozza, hogy kik és milyen céllal kutathatják a Történeti Hivatalban őrzött dokumentumokat.

Kizárólag olyan hivatásos bíró jelölhető átvilágítóbíróvá, aki nem végzett ügynöki tevékenységet és nem vett részt olyan ítélet meghozatalában, amelyet később törvénysértés miatt - az erről szóló jogszabályok alapján - semmissé nyilvánítottak. Az átvilágítóbírákat a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértésével, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága jelöli, és az Országgyűlés határozott időre választja. A átvilágító-bizottság tagjává megválasztott bíró egyébként nem ítélkezhet, szolgálati viszonya a megválasztás időpontjától a tagság megszűnéséig szünetel, de a szünetelés időtartama szolgálati időnek minősül. A bizottság tagjai függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, bíróság vagy más hatóság előtt nem vonhatók felelősségre a megbízatásuk gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt. Az átvilágítóbírákat az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága ellenőrzi.