Az átvilágításról szóló törvény

Az átvilágítást és a Történeti Hivatalt szabályozó 1994. évi XXIII. törvény hatályba lépése óta szinte minden évben módosult, folyamatosan bővítették, illetve pontosították az ellenőrzendő személyek körét. A köztársasági elnököt például egy 1996-os módosítás, a törvényi fogalmazás szerint "közvélemény-formáló tisztséget betöltő" műsorszerkesztőket, újságírókat pedig a 2000 júliusától hatályos szabályozás alapján kell átvilágítani. A törvény egyébként a jogalkotó szándéka szerint a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében született, és meghatározza, hogy kiket ellenőriznek és mit vizsgálnak az átvilágítóbírák, leírja az eljárás menetét és megállapítja jogkövetkezményeit, valamint szabályozza, hogy kik és milyen céllal kutathatják a Történeti Hivatalban őrzött dokumentumokat.

A jogszabály alkalmazásában:
érintett: minden olyan személy, akinek személyes adata bármilyen jogcímen szerepel a törvény hatálya alá tartozó iratokban;

megfigyelt személy: az a személy, akiről célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek az alábbi szervek:
· a volt BM III/III-as Csoportfőnökség,
· a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályai, illetve elődei (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya), valamint
· a volt BM Külügyi Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Belbiztonsági Osztály és a volt BM Határőrség Felderítő Osztály,
· a volt Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály;
· a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei, valamint a volt HM MNVK Felderítő Csoportfőnökség és elődei.

hivatásos alkalmazott: az a személy, aki a törvény hatálya alá tartozó szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ideértve a "szigorúan titkos" állományú munkatársakat is;

hálózati személy: az a személy, aki jelentést adott a megfigyelt személyekről a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek;

harmadik személy: minden más személy, akiről az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek adatokat kezeltek;

hozzátartozó: a házastárs (amennyiben a házasság az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
Minden egyes adattal kapcsolatosan külön állapítják meg azt, hogy az érintett megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, hálózati személynek vagy harmadik személynek minősül-e.