Heszky László

Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?

I. 4. Érdekesebb géntechnológiai stratégiák

Elsőként a kék és lila szegfűket ajánlom figyelmükbe, melyekben a növényi pigment- (antocián-) bioszintézist módosították (9. ábra). Ezek egy japán és ausztrál közös vállalakozás termékeként már kereskedelmi forgalomban vannak, megrendelhetők.

9. ábra

10. ábra

11. ábra

Tudományos szempontból azonban sokkal érdekesebb az a világon egyedülálló munka, mely a kék rózsa előállítását célozza (10. ábra) (11. ábra). Az elmúlt évszázadokban sokan próbálkoztak az előállításával sikertelenül. Ahhoz, hogy a géntechnológiai megközelítés sikeres legyen, először molekulárisan meg kellett ismerni, hogy miért nincs a rózsafajban kékszínű virág. A válasz az, hogy a rózsából hiányzik a kék antocián-szintézist biztosító enzim, a dihidroflavon-reduktáz (DFR). Egy íriszfajból izolálták a kék szín-specifikus DFR gént, majd bejutatták a rózsába. Abból a célból, hogy az antocián-bioszintézis ténylegesen a kék színt eredményező alternatív utat kövesse, a többi utat le kellett állítani. Ezt - a rózsában különösen erős - piros színt biztosító DFR gén blokkolásával érték el.

12. ábra

13. ábra

Érésben gátolt almát

14. ábra

aranyrizs

Ezek az eredmények sejteni engedik, hogy milyen fantasztikus módosításokra van lehetőség az emberiség érdekében. A módosítások zöme azonban nem okoz látványos változást a növények megjelenésében, ezért ezeket csak megemlítem: ilyen például a nagy lizintartalmú kukorica, az omega-3 zsírsavat termelő szója, az emberi gyógyászatban felhasználható vakcinákat termelő paradicsom, kukorica, burgonya, árpa, a csak amilopektint tartalmazó burgonya, a laurinsavat termelő repce stb. Ezek mind-mind azt bizonyítják, hogy az emberiség a 21. században eljutott a géntechnológia korszakába.

A 20. század második felében forradalom zajlott le a biológiában. E folyamat során rendkívül sok ismeret halmozódott fel a földi élet információját hordozó molekula, a DNS szerkezetével és működésével kapcsolatban. E kutatások a genomprogramokban teljesedtek ki. Megismertük az információt hordozó egységeket, a géneket és azok szabályozását. A tudományos kutatási eredmények olyan módszereket adtak az emberiség kezébe, melyek lehetővé tették az élet információját hordozó molekula, a DNS megváltoztatását az emberiség igényeinek megfelelően. Kidolgozásra és gyakorlati alkalmazásra került a géntechnológia. Az emberiség a géntechnológia korszakába lépett, mely mindenképpen az emberi tudás, a tudomány diadalát jelenti. Ez egyben a válasz is az előadás címében feltett kérdés első felére.

Jelenleg azonban a géntechnológia kezdetén, annak "kőkorszakában" vagyunk, ezért a tudomány feladata a jövőben a genomban tárolt további információk (98 %) feltárása, működésük megértése, mely jelentősen hozzájárulhat a géntechnológia módszerének tökéletesítéséhez és a vele járó kockázatok csökkentéséhez.