Heszky László

Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?

I. 2. Lehetőség a földi élet információjának módosítására

4. ábra

A 20. század végére tehát az emberiség nemcsak megismerte a földi élet információját hordozó molekulát, hanem képessé vált annak módosítására is. Ez paradigmaváltást eredményezett a növénytudományokban.

A paradigmaváltás lényege, hogy a mendeli genetikára alapozott 20. századi növénynemesítés az utódok hasadásából próbált következtetni a vizsgált egyedek genotípusára, a 21. században pedig a molekuláris megközelítés a genotípusból indul ki és annak módosításával éri el a kívánt fenotípust.

5. ábra

A gének kompatibilitása ad alapot arra, hogy a növények sejtjeinek genomjába nemcsak növényi, hanem emberi, állati, sőt baktérium- és vírus- eredetű gének is működni fognak. Egyetlen fontos kritérium van, nevezetesen hogy az átvitt idegen eredetű információt a növényben működő szabályozó szekvenciákkal kell ellátni.

A géntechnológia végül is képes áttörni az evolúciós gátakat (szaporodási izoláció), de az ökológusok megnyugtatására nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy nem változtatja meg a fajok szaporodási határait.

Ezek a felismerések, valamint a molekuláris biológiai, genetikai és biotechnológiai tudományok által kidolgozott módszerek napjainkban már lehetővé teszik, hogy az élő szervezetek - jelen esetben a növények - működését vezérlő genetikai programot mi magunk változtassuk meg az emberiség és a gazdaság igényeinek megfelelően. Ez az új géntechnológia lényege, lehetősége és stratégiája.

A géntechnológiával kialakított új tulajdonságoknak komoly termesztéstechnológiai, piaci és kereskedelmi értékük lehet. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására a világon az elmúlt évtizedekben géntechnológiai verseny alakult ki a transzgénikus növényfajták 21. századi piacaiért. Napjainkban már részesei vagyunk ennek a versenynek.