Heszky László

Vágólapra másolva!
Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?
Vágólapra másolva!

I. 3. A géntechnológia módszere

A molekuláris megközelítések adta új lehetőségek gazdasági kiaknázása céljából új transzgénikus technológia (géntechnológia) került kidolgozásra.



6. ábra



7. ábra



8. ábra


A géntechnológia 4 fő területre osztható:

  1. Molekuláris technikákkal, genomanalízissel, gazdaságilag jelentős gének izolálásával, klónozásával, funkcióinak elemzésével kezdődik (6. ábra).
  2. Molekuláris és sejtszintű technikákkal folytatódik: A gazdaságilag jelentős információkat vektorokba (transzgénbe) építik be és ezeket a vektorokat juttatják be a növényi sejtekbe. A sejtekből regenerált növényeknek már minden sejtje tartalmazni fogja a transzgént (7. ábra).
  3. Ezután következnek a növényszintű vizsgálatok: az elállított transzgénikus növények vizsgálata és tesztelése, a transzgén integrációjának, működésének és öröklődésének vizsgálata, valamint a transzgénikus növények gazdasági értékének meghatározása.
  4. Ezt követik a szántóföldi kísérletek: a GM növényfajták fajtakísérleti vizsgálata, majd GM fajtaként való hivatalos elismerése és kereskedelmi forgalomba kerülése (8.ábra).

Egy transzgénikus növényfajta előállítása 8-12 évet igényel és 100 millió dollárba, azaz 22 milliárd forintba kerül. Ez magyarázatot ad arra is, hogy miért csak a multinacionális cégek rendelkeznek GM növényfajtákkal? A válasz egyszerű, mert csak ezek a világcégek rendelkeznek akkora tőkeerővel, és hajlandók befektetni akkora összegeket, mely egy GM növényfajta előállításához, egész világon való szabadalmi védettségéhez, illetve elterjesztéséhez szükséges.

A növényi géntechnológia végül is a transzgénikus növényfajták előállításának technológiáját jelenti, mely a gének izolálásával kezdődik, és a transzgénikus növényfajták forgalomba hozatalával fejeződik be. A géntranszfer konkrétan azokat a molekuláris technikákat jelenti, melyekkel különböző élőkből származó géneket, azaz információs programcsomagokat (transzgéneket) viszünk át növényi sejtekbe. Az ilyen sejtekből regenerált növényeket nevezzük transzgénikus növényeknek, melyek minden egyes sejtjében megtalálható a transzgén. A transzgénikus növények tehát azok, melyek sejtmagjába (genomjába) géntechnológiával idegen gént (transzgént) juttatunk be, s bennük a transzgén integrálódik, működik és öröklődik.

A GM növény abban különbözik a hagyományostól, hogy minden sejtjének genomja - az eredetileg jelen lévő 25-30 ezer génen kívül - egy vagy több géntechnológiával bejutatott idegen gént is tartalmaz, továbbá ezek működésének eredményeként egyes szerveiben vagy szöveteiben - az eredetileg is termelődő 60-80 ezer fehérjén kívül - egy vagy több új fehérjét is termel.

Napjainkban laboratóriumok százai állnak át a géntechnológia adta tudományos lehetőségek gyakorlati realizálására. Sok ezerre tehető a különböző célú géntechnológiai módosítások száma. Ezek közül csak néhányat mutatok be, olyanokat, melyek vizuálisan is látványos változásokat idéznek elő a transzgénikus növényekben.