Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Még egy 250 százalékos GDP-arányos kínai adósság sem jelenti azt, hogy aggódni kellene a kínai adósságbuborék kipukkadása miatt – idézi a MarketWatch Ken Wongot, a hongkongi Eastspring Investments részvényportfólió specialistáját. Ezzel szemben a befektetőknek éppen hogy ki kellene használniuk az eltúlzott piaci reakciókat, és le kellene csapniuk a szenvedő kínai részvényekre – mondta Wong.
Az alapmenedzserek ugyanis számos esetben csupán a fő adósságszámokat nézik, és nem figyelnek a részletekre. Ezek ugyanis azt mutatják, hogy
a vállalati adósságfelvétel csökken, folyamatos a hitelleépítés, a nem teljesítő hitelek száma pedig zsugorodik
– mondta a szakértő.
Hangsúlyozta „ezek mind olyan dolgok, melyeket a befektetők nem vesznek figyelembe. Ma a Kínával kapcsolatos várakozások igen gyengék. A részvények értékeltségei nagyon alacsonyak, ez pedig tökéletes lehetőség a piaci talpra álláshoz"
Mindeközben az amerikai és az európai befektetők komoly aggodalmakkal figyelik a kínai helyzetet. A Goldman Sachs vezető közgazdásza például a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a gyors kínai adósságnövekedés az egyik legnagyobb kockázati tényezőt jelenti idén a világgazdaságban.
Wong azonban megjegyzi, hogy a vállalati szektor hitelfelvétele folyamatosan csökkent az elmúlt években. Amikor az eladósodottság a csúcson volt 2014-ben, a hosszú távú adósság és a törzstőke aránya az A-listás részvényű vállalatoknál 90 százalékos volt. A tavalyi év harmadik negyedévének végére azonban
ez az arány 75 százalékosra zsugorodott.
Ez pedig Wong szerint azt jelenti, hogy a kínai cégek aktívan foglalkoznak az adósságproblémával, igyekezve hatékonyabbá tenni a kínai gazdaságot. Ráadásul – tette hozzá – már öt évvel ezelőtt is arról volt szó, hogy kipukkad a kínai adósságbuborék, a világ második gazdasága mégis elég erős növekedési számokkal működött tovább.
A gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak tavaly odáig fokozódtak, hogy a kínai részvények a globális eladási hullám középpontjába kerültek. Csak januárban a Shanghai Composite 23 százalékot zuhant, ami a legnagyobb havi szakadás volt a pénzügyi válság óta.
Az index egyébként azóta sem tudott teljesen talpra állni, és
még mindig 33 százalékkal marad el a 2015-ös csúcsától.
Azzal együtt viszont, hogy a várakozások szerint idén a kínai vállalatok 11-12 százalékos profitnövekedésre számíthatnak, a világ második legnagyobb gazdaságának papírjai igencsak olcsónak tűnnek – mondja Wong. Ezt támasztja alá, hogy az előremutató árfolyam/profit (P/E) ráta a kínai részvényeknél 11,8, ami alulmarad az amerikai 17,6-os, illetve az európai 14,7-es értékekkel szemben.
Éppen ezért Wong szerint számos befektető rá fog eszmélni, hogy az értékeltségek szempontjából nehéz Kínánál izgalmasabb helyet találni, és fel fogják fedezni az ország részvényeiben rejlő lehetőségeket.
Az adósságprobléma mellett azonban más tényezők is aggasztják a piaci szereplőket. Azzal például, hogy Donald Trump előrevetítette, 45 százalékos vámot vetne ki a kínai importra, sokakban felmerült, hogy kereskedelmi háború robbanhat ki a két óriásgazdaság között. Ezzel együtt
az erős dollár is fokozza az aggodalmakat,
mivel Kína jelentős részben amerikai devizában vett föl hiteleket.
A legrosszabb forgatókönyv Wong szerint akkor valósulhat meg, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén a várt háromnál többször emel kamatot, illetve amennyiben Donald Trump továbbra is a fizetőeszközének manipulálásával vádolja Kínát, és esetlegesen kereskedelmi háborút robbant ki.
Ezt az együttállást azonban nemcsak Kína, hanem a legtöbb ázsiai részvénypiac megszenvedné. A szakértő azonban kiemelte, rövid távon nem számít ilyen drasztikus helyzetre.
