Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól februárban kérdeztük meg, hogy tervezik-e csökkenteni az egyébként világbajnok magyar áfát. „A kormány adópolitikájának fókuszában az élőmunka-terhek csökkentése áll, melynek érdekében az adóztatás súlypontját a jövedelmeket terhelő adók felől fokozatosan a fogyasztási-forgalmi-környezetvédelmi típusú adók felé helyezte át, mely hozzájárult hazánk versenyképességének növekedéséhez” – válaszolta az Origónak az NGM.
Akkor azt írták, hogy „az áfa kulcsának csökkentése a költségvetésre jelentős azonnali negatív hatással bírna”. A tárca szerint csak az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentése akár jóval 100 milliárd forint feletti éves áfabevétel-kiesést eredményezhet. „Az áfa csökkentésére legfeljebb célzottan, leginkább a gazdaság kifehérítésének, a feketekereskedelem visszaszorításának érdekében nyílhat lehetőség, és azokban a szegmensekben, amelyek nem okoznak költségvetési bevételkiesést” – közölte az NGM.
Egy hónappal később Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy konferencián már arról beszélt, hogy még ebben a kormányzati ciklusban csökkenthetik a most 27 százalékos áfát.
Erre egyelőre nincs lehetőség, mert ez a legnagyobb bevételi forrása a költségvetésnek, mondta az Origónak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Szerinte hiába megy jól a magyar gazdaság szekere, hiába nő a fogyasztás, az áfacsökkentésnek jelenleg nincsen realitása. Az elemző szerint ez olyan mértékű bevételkiesést jelentene, ami jelenleg sem a gazdasági növekedéssel, sem más bevételek esetleges növelésével nem lehetne áthidalható.
Talán a ciklus második felében lehet szó áfacsökkentésről, mondta Török Zoltán, aki úgy gondolja, hogy nem ez lenne az első adóintézkedés, amit érdemes lenne meglépni. Az áfa ugyanis egy jól kiszámítható és beszedhető adóbevétel. Szerinte olyan adótételeket érdemes csökkenteni, ami vagy a foglalkoztatás növelését, vagy a fogyasztás bővülését eredményezik. „Az áfacsökkentéssel ez nem megvalósítható, legalábbis nem direkt módon” – tette hozzá.
Azt az elemző is kiemelte, hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikája sem erről szólt, ugyanis korábban megváltoztatta az adópolitikában a hangsúlyokat, és áttért jövedelemtípusú adókról a forgalomtípusúakra. Az esetleges áfacsökkentés ennek pont az ellentétét jelentené.
Varga Mihály egyébként a vasárnapi boltzárral kapcsolatban is más állásponton volt, mint a kormány: amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni, mondta tavaly novemberben a tárcavezető.
„Persze. Ez egy választás kérdése, hogy mit csökkentsenek” – válaszolta megkeresésünkre Samu János. A Concorde vezető elemzője szerint lesz valamekkora mozgástere a kormánynak, de mindent valószínűleg nem fognak tudni csökkenteni. Ugyanis a kormány az elmúlt időszakban beszélt már egyszámjegyű szja-ról és társaságiadó-csökkentésről is.
A makroelemző szerint egy százalékpontos csökkentés körülbelül 100 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetésnek. „Ha mégis csökkentenék az áfát, akkor elég nagy mozgástérről kellene lemondania a kormánynak” – mondta Samu János, aki szerint érdemi áfacsökkentés akkor lehet, ha a kiadási oldalt is jelentősen lefaragják.
Varga Mihály nem konkretizálta, hogy milyen termékekre és mekkora mértékben csökkentenék az áfát, mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint e nélkül így elég nagy a szórás.
Körülbelül 3000 milliárd forint áfabevétele van a költségvetésnek. Olyan értelemben lehet szó az áfa csökkentéséről, hogy lesznek még olyan alapvető élelmiszerek, amikre kiterjed majd a kedvezményesebb kulcs, ez viszont lényegesen kisebb tételt visz el, mondta Németh Dávid. Az elemző szerint, ha minden termékre kiterjesztenék a csökkentést, és a 27 százalékos kulcsot 25-re levinnék, akkor az nagyságrendileg 250 milliárd forintos bevételkiesést okozna a költségvetésnek.
„Ennek olyan sok értelmét nem is látom, hiszen a 2 százalékpontos csökkentés nem nagyon hajtaná meg a fogyasztást, ezt egy az egyben lenyelné a kistermelői bázis” – mondta Németh Dávid. Szerinte bizonyos termékcsoportoknál lehet szó róla és ez talán politikailag is sokkal inkább indokolható.
Az ügyben megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk.
