Segítő és pusztító turizmus

A Délkelet-Ázsiában december 26-án pusztító cunami kapcsán ismét felerősödtek azok a viták, amelyek a fenntartható fejlődés lehetőségeiről és feladatairól szólnak. A szökőár által érintett térségek közül leginkább a fejlődő országok - közülük is elsősorban az ún. apró szigetek fejlődő államai (SIDS - Small Island Development States) - számíthatnak hosszan tartó negatív gazdasági hatásokra, de a térség fejlettebb gazdaságai is - India, Thaiföld - komoly erőpróbák elé néznek. Ezekben az államokban létkérdés a fenntartható fejlődéshez szükséges társadalmi, gazdasági és szociális reformok véghezvitele.

A szigetországok mára szinte elválaszthatatlanokká váltak a turizmustól, mivel földrajzi elhelyezkedésüknél és kellemes klímájuknál fogva ideális célpontot jelentenek az utazók számára. A szigetek szinte mindegyike valóságos földi paradicsom, csodálatos tengerpartokkal, egzotikus állatvilággal és helyi kultúrákkal. Ezek megléte azonban önmagában nem elég a gazdasági függetlenség eléréséhez és a környezeti, szociális helyzet javításához.

A turizmus jelenleg szó szerint az egyetlen megoldást jelenti az SIDS-országok számára a nemzeti jólét eléréséhez. Az iparág munkahelyeket teremt a szigeteken, és így újjáéledhet a gazdaság is. A turizmus segítségével az SIDS-államok is bekerülhetnek a világpiaci körforgásba, és egyéb termékeik is elérhetőbbé válnak a többi ország számára. A világ leggyorsabban fejlődő iparága ugyanakkor kétélű fegyver is egyben: nemcsak gazdasági stabilitást és fejlődést hoz, de környezeti és szociális veszélyeket is magában hordoz a helyi lakosok számára.

.