A bankrendszer adta lehetőségeken kívül Irak az olajkereskedelemben is kihasználja a szankciók hiányos ellenőrzését. Az 1996-os "olajat élelmiszerért" program alapján Irak korlátozott mennyiségben értékesíthet olajat, de kizárólag élelmiszer, gyógyszerek és humanitárius eszközök vásárlására fordíthatja az így kapott összeget.
1996 decembere óta az arab ország 3,3 milliárd hordó olajat exportált összesen 62 milliárd dollár értékben. Az ENSZ statisztikái szerint ezért ugyanakkor csupán 26 milliárd dollár értékben importált élelmiszert és gyógyszereket.
Megfigyelők szerint az ENSZ ellenőrzését kijátszva Irak teherautókon szállít olajat Jordániába és Törökországba, külön csővezetéken Szíriába és hajókon a Perzsa-öböl országaiba is - derül ki az amerikai számvevőszéki hivatal által tavaly májusban közzétett tanulmányból. Az értékesítésből kapott pénzt külföldi bankszámlákon helyezi el a bagdadi vezetés, amely összegeket végül a Rafidain hálózatán keresztül juttatják vissza az országba.
Irak ezen kívül jelentős bevételre tesz szert az ENSZ-program keretén belül dolgozó meg nem nevezett "olajvásárlóktól" is. Ezek a vásárlók legtöbbször olyan fedőcégek, amelyek fizikailag nem is kerülnek kapcsolatba az olajjal, csupán megvásárolják, és rögtön továbbadják azt. A vevők "jutalékot" fizetnek Iraknak minden egyes ügylet után, mivel Irak jóval a piaci ár alatt adja el nekik a fekete aranyat.
Az amerikai kongresszus nyomozati szerve, a GAO becslései szerint az illegális olajkereskedelemből és az említett különdíjakból Irak 1987 és 2001 között 6 milliárd dolláros bevételre tett szert - derül ki a Bloomberg által idézett tanulmányból.