Legális banki és illegális olajüzletek - Irak és az ENSZ-szankciók

Az Irakot sújtó ENSZ-szankciók ellenére az ország legnagyobb állami bankjának közel-keleti és perzsa-öbölbeli fiókhálózatán keresztül rendszeres, kisebb-nagyobb összegű pénzmozgás folyik számos európai és arab ország, illetve Irak között. A Rafidain Bank a szankciók tiltása alá nem eső arab bankokat használja az illegális átutalásokhoz, fegyverbeszerzéshez és a palesztin terroristák támogatásához. Irak jelentős bevételhez jut a szankciókat megkerülő illegális olajkereskedelemből is - derül ki a Bloomberg hírügynökség összeállításából.   

A Rafidain Bank által biztosított nemzetközi banki kapcsolatok révén Irak nemcsak közvetlen anyagi forrásokhoz jut, hanem a rendszer segítségével könnyebben szerezheti be a fegyverkezéshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket, és segítségével támogathatja például a palesztin felkelésben részt vevő terroristák családjait - véli Victor Comras, az amerikai külügyminisztérium szankciós ügyekkel foglalkozó szakértője.

Az illegálisnak teljesen nem nevezhető pénzmozgásokat az teszi lehetővé, hogy a Kuvait 1990-es megszállását és az Öböl-háborút követő ENSZ-szankciók gyakorlatilag nem rendelkeznek a bankrendszerről. A 661 számú ENSZ-határozat ugyanis csupán annyit köt ki, hogy a szervezet tagállamainak tilos az iraki kormányszervezetek, vállalatok vagy magánszemélyek anyagi támogatása. Kizárólag a humanitárius vagy orvosi célú pénzek jelentenek kivételt.

A Biztonsági Tanács szankciókat felügyelő bizottságának álláspontja szerint ugyanakkor a Rafidain Bankra is vonatkoznak a tiltó rendelkezések, mivel százszázalékos állami tulajdonú pénzintézetről van szó. Az pedig a helyi hatóságoktól függ, hogy miként határozzák meg a bank törvényes tevékenységét, így az ENSZ-nek nincs egyéb kényszerítő eszköze, mint új szankciók esetleges bevezetése.