Egy világ omlott össze

Steven Spielberg új filmjét az egekig magasztalják az amerikai kritikusok, egy napon tartották a világpremiert, és mindenki úgy tesz, mintha nem vennék észre, hogy a rendező tőle nem megszokott minőségben, unalmas kliséket felvonultatva csupán annyit mutat meg, hogyan lehet földbe tiporni egy világirodalmi és egy médiatörténeti klasszikust.

Orson Welles és az általa vezérelt Mercury színház olyan zseniálisan nyúlt hozzá a negyven évvel azelőtt született műhöz, amikor rádiójáték adaptációját készítette el, hogy valamikor 15 perccel este nyolc után, azon az októberi vasárnap estén amerikaiak százezrei rohantak eszeveszetten az utcára, menekültek a földalatti menedékekbe, vagy egyszerűen csak sikoltozva szaladgáltak körbe-körbe, ahogy azt Woody Allen csodálatosan ábrázolta a Rádió aranykora című filmjében.

Olyan "jól" sikerült az előadás, hogy azóta egyetlen médiaesemény sem okozott akkora mértékű hisztériát sehol a világon, mint ez a rádiójáték. New Jersey térségében 7000 nemzeti gárdistát vezényeltek az utcára, a tömeg megnyugtatására. Több ezren keresték fel a helyi rendőrörsöket, kórházakat. A helyi lapoknak szemtanúk számoltak be arról, hogy valóban látták a becsapódó tárgyakat. Az Associated Press még aznap este külön hírt adott ki, melyben minden szerkesztőt felszólított, hogy egy rádiójátékról van szó. A New York Times másnap címlapon hozta a tömeghisztériát, a szerkesztőséget egy óra leforgása alatt 875-en hívták fel, egy ohioi férfi azt kérdezte, pontosan hánykor lesz a világvége.

A cikk szerint a pánikhangulatért egyértelműen az Európában kialakult háborús helyzet volt a felelős, a Columbia közleményében ígéretet tett arra, hogy nem ismétlik meg az adást, és egyben Orson Welles is elnézést kért a történtekért.

Ez volt a történelem legsikeresebb media-hackje. A rádiójáték alapjául szolgáló könyv szintén komoly sikernek örvendhet, több irodalmár szerint a mára már klasszikusnak számító mű fektette le a science fiction alapjait. Az 1898-as könyv sikerének is az akkor körvonalazódó háborús veszélyeket tartják, H. G. Wells (Az időgép, A láthatatlan ember) futurisztikus látásmódja mellett.