Alexandrosz, a felfedező

A Nagy Sándor, a hódító című film lenyűgöző időutazásra repít bennünket. A szokatlanul hiteles, mégis igen látványos alkotás életközelségbe hozza a legendás történeti alakot, aki egész népeket terelt a civilizáció új ösvényére. Megérezhetjük, mi hajtotta megszállottként Kelet felé, és azt is láthatjuk, hogy a minden néppel és emberrel szemben toleráns, határozott és dinamikus uralkodó hogyan jut el a teljes lelki és testi összeroppanásig.

Sokan majd úgy találják, hogy a film nehezen indul. A rendező ugyanis nem sajnálja az időt a hirtelen vérmérsékletű, de zseniális vezetői képességekkel rendelkező atya (II. Philipposz) és a Dionüszosz vad, misztikus szertartásain felnőtt anya közötti konfliktusok bemutatására, amelyek minden bizonnyal nagy hatással voltak a fiatal Alexandrosz fejlődésére. A tanulás nehéz éveinek felvillantásával azt is sikerül érzékeltetni, hogy "a királyok nem születnek, hanem csinálják őket" - az egyetlen kivétel a hatalmas fekete harci mén, Bukephalosz megszelídítésének bemutatása, ahol a fiatal Alexandrosz veleszületett uralkodói erényeket csillogtat.

Mindez különösen fontos annak tükrében, hogy nem sokkal később Alexandroszt már istenként tisztelték, és saját emberei sem értették, hogyan lett a közülük való makedón hercegből Zeusz és Ámon Ré isteni fia. Miközben a hódítások látványos eseményei pörögnek, a film nagy hangsúlyt helyez a lelki átalakulás folyamatának bemutatására is: láthatjuk, hogy a minden néppel és emberrel szemben toleráns, határozott és dinamikus uralkodó hogyan jut el legközelebbi embereinek megöletéséhez-megöléséhez, majd a teljes lelki és testi összeroppanáshoz.

A filmből azt is megérezhetjük, mi űzte, mi hajtotta Alexandroszt megszállottként Kelet felé. Ez azért is igen értékes elem, mert a legtöbbször elfeledkeznek arról, hogy a történelem egyik legnagyobb felfedezője volt. Olyan területekre jutott el, ahol európai ember korábban soha nem járt, és amelyeket a római légiók is csak néhány ezer kilométerre tudtak megközelíteni. Alexandrosz megszállottan kereste a világ "keleti végét", és eközben egyszerűen lement a görög tudósok által rajzolt térképekről. Tapasztalatai alapján írt felvetései egykori tanítóját, a nagy Arisztotelészt is zavarba hozták: a tanítvány sok szempontból felülmúlta mesterét. Nem tudhatta azonban, hogy még előtte terül el a hatalmas Kína, és amikor veteránjai Indiában fellázadtak, kénytelen volt visszafordulni. Bár nem adta be könnyen a derekát - a lázadás filmes ábrázolása talán a legmegrázóbb (bár kivételesen túldramatizált) jelenet - valószínűleg úgy érezte, hogy ezzel élete fő célja veszett el.