Vágólapra másolva!
Tíz évvel ezelőtt, 1993. október 31-én halt meg Rómában Federico Fellini olasz filmrendező, az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb alakja. A határtalan képzelőerővel és bájos humorral megáldott művész hamisítatnul olaszos filmjeivel négy Oscar-díjat nyert, és még átvehette az Amerikai Filmakadémia életműdíját is.
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo]Művészetének központi eleme a mese és a kép, filmjeiben az álom és a valóság, az önéletrajzi elemek és a fantázia keverednek egy szimbólumokkal teli világban. Neorealista mestereitől szatirikus érzéket, filozófiai hajlamot és a társadalmi problémák iránti érzékenységet vette át. Filmjeit gazdag képi világ, hatalmas, színpompás freskószerű ábrázolás, a fantázia szabad kalandozása, időnként a tér és az idő megbontása jellemzi.

Fellini magát pénzügyi antitalentumnak nevezte, számára az egyik legélvezetesebb fényűzés a taxi volt. (Az autók iránti rajongásáról akkor mondott le végleg, amikor véletlenül elgázolt egy biciklistát. Bár a baleset szerencsésen végződött, Fellini többé nem ült kormány mögé.)

Igazi hedonista volt: imádott enni, inni, és megveszett a nőkért. Bár élete végéig boldog házasságban élt Giulietta Masinával (akivel nem született gyermekük), a nőknek sosem tudott ellenállni.

1993-ban életművéért újra Oscar-díjat kapott, ám betegségei miatt ezt már csak komoly fájdalmak közepette tudta átvenni. Ugyanezen év nyarán agyvérzés sújtotta, és bal oldala megbénult. Betegségéről és halál közeli élményéről filmet készült forgatni, de már nem tehette: szívinfarktust kapott, kómába esett, és két héttel később, 1993. október 31-én meghalt. Felesége csak néhány hónappal élte túl.

Forrás: [origo]

Az ötszörös Oscar-díjas olasz rendező halála után az UNESCO Fellini-díjat alapított, amit évente ítélnek oda. Idén jelentették be, hogy Fellini múzeumot kap szülővárosában, Riminiben, ahol öt teremben idézik majd fel művészetének témáit - a realitást, az álmodozást, a vizualitást, a művészeteket és a filmet.