Franciaország 80 km/h-ra lassít, és a korlátozás ragályos is lehet

Employees of the DIR Est (Interdepartmental direction of roads in eastern France) set up an 80 km/h speed limit sign on the national road RN57 in Hyet, eastern France, on July 1, 2015. New lower speed limits, 80km/h instead of 90, are being tested on three roads in France starting on July 1. AFP PHOTO / SEBASTIEN BOZON / AFP PHOTO / SEBASTIEN BOZON

Franciaországban idén nyártól 90 helyett már csak 80 km/óra lesz a megengedett legnagyobb sebesség a lakott területen kívüli országutakon, amivel a balesetek és halálesetek számát csökkentenék. Másutt is mérlegelnek a döntéshozók, de vajon jó úton járnak? És mi a helyzet nálunk?

Mi a helyzet nálunk?

Valószínűleg kevesen emlékeznek arra, hogy 1993-ban a lakott területen belüli sebességhatárt 60-ról 50 km/órára csökkentették, aminek eredményeként rövid távon 30, hosszabb távon pedig 13 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma. Persze volt honnan csökkenni, a rendszerváltás korában 1987-től 1990-ig mindössze

három év alatt 1500-ról 2500-ra ment föl a halálos áldozatok száma,

ami a nyugati autók érkezésének és ezzel párhuzamosan az átlagsebesség növekedésének volt köszönhető (jelenleg ez a szám 600 körüli).

Így nézett ki a budapesti közlekedés a szigorítás után egy évvel

Élénkebben élhet az emlékezetünkben, amikor 2001. május 1-jei hatállyal lakott területen kívül valamennyi kategóriájú úton

10 km/órával emelkedett a személyautóknak megengedett legnagyobb sebesség.

Ez azt jelentette, hogy a lakott területen kívüli az általános sebességhatár 80-ról 90 km/órára, az autóutakon 100-ról 110 km/órára, az autópályákon pedig 120-ról 130 km/órára emelkedett.

A megengedett legnagyobb sebesség a világ országaiban Forrás: Wikipedia

Ahogy várható volt, ez a rendelkezés ellenkező hatást váltott ki: a lakott területen kívüli utak – főként az elsőrendű főútvonalak – biztonsága látványosan romlott,

egy év alatt 30 százalékkal nőtt meg a lakott területen kívüli balesetekben elhunytak száma.

Ezek után nem csoda, hogy nem lett semmi a 2000-es évek közepének „No Speed Limit" nevezetű civil kezdeményezéséből, amelynek az volt a célja, hogy az autópályákon német mintára nálunk is eltöröljék a 130-as sebességkorlátozást. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy a lakó-pihenő övezetek (20 km/h) bevezetésén kívül Magyarországon nem történt az elmúlt években egységes sebességcsökkentés, és nincs is tervben. Csak az ellenőrzés szigorodott a Véda-rendszer bevezetésével.

Városon belül 30 km/óra?

2011-ben már volt egy Európai Uniós tervezet, amely a lakott területeken belül 50-ről 30 km/órára csökkentette volna a megengedett legnagyobb sebességet, de ebből az egész unióra kiterjedő aláírásgyűjtés ellenére sem lett semmi.

Felmerült az ötlet, hogy lakott területen belül mindenhol 30 km/óra legyen a maximális sebesség. Nehéz lesz keresztülvinni... Forrás: Origo

2017 tavaszán ismét napirendre került a kérdés, amikor a szlovén Violeta Bulc, az Európai Unió közlekedésért felelős biztosa kijelentette, hogy érdemes lenne szigorúbban korlátozni a sebességet lakott területeken belül az Európai Unió tagállamaiban.

Bulc szerint a 30 km/óra lenne a kívánatos,

mert akkor hatásosan csökkenteni lehetne a személyi sérüléses balesetek számát. Persze a biztos csak ajánlásokat tehet, mivel az unióban a sebességhatárok eldöntése tagállami hatáskörbe tartozik.

Violeta Bulc közlekedésért felelős EU biztos Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Dursun Aydemir

A magyar Levegő Munkacsoport szerint a 30 km/órás sebességhatár nemcsak a gyalogosoknak és a területen élőknek, hanem a gépkocsival arra utazóknak is jó lenne, hiszen biztonságosabbá és csendesebbé válnak az utak. Kisebb lenne a gyorsulások, fékezések gyakorisága, és az egyenletesebb sebesség révén

a kocsik fogyasztása és kibocsátása is csökkenne,

amitől nemcsak a levegő lenne tisztább, hanem pénzt is megtakarítanának az autósok.

A kisebb sebesség miatt csökkenhet a gépkocsik haladásához szükséges sávszélesség is, helyet adva szélesebb járdának, kerékpársávnak vagy fasornak. Továbbá a sebességkorlátozás arra ösztönözné az embereket, hogy a környezetkímélőbb közlekedési módokat vegyenek igénybe, ami a károsanyag-kibocsátás további csökkenésével járna.

A többszörösére emelkednének a traffipaxból származó állami bevételek, ha 30 km/óra lenne a városi sebességhatár Forrás: Origo

Ugyanakkor a hátrányok is jelentősnek tűnnek, és nem csak arra kell gondolni, hogy az agresszív, intoleráns autósokat hergelné a döntés. A 30-as sebességhatártól az ellenzők szerint

csökkenne az eleve leterhelt nagyvárosi úthálózatok áteresztőképessége,

mert megnőne az úton töltött idő, aminek súlyos anyagi vonzata is lenne. A lámparendszert is ehhez a tempóhoz kellene igazítani, ami szintén jelentős költséggel járna, és az állandósuló dugókban a környezet zaj- és gázterhelése is növekedhetne a várakozásokkal szemben.

Autókba lehetne építeni a tiltást

Az Európai Unió közlekedésért felelős biztosa azt is felvetette tavaly a Máltán tartott globális közlekedésbiztonsági konferencián, hogy az autógyártókat olyan technológia beépítésére lehetne kötelezni az új járművek esetén, amely megakadályozná, hogy a jármű átléphesse az adott helyen érvényben lévő sebességhatárt.

Az Amerikában kötelező fekete dobozokhoz hasonlóan a technika már ehhez is rendelkezésre állna, más kérdés, hogy vészhelyzet esetén hogyan lehetne inaktiválni a tiltást, és hogy ki fizetné meg a berendezések plusz költségét.

Tovább árnyalja a képet, hogy a modern autók egyre gyorsabbak

(csökkenő sebességérzet mellett), ugyanakkor sok mindent felülírhat egy új funkció, az önvezetés elterjedése.