Több száz kilométerrel odébb füstölnek a villanyautók

Vágólapra másolva!
Az autógyáraknak is ki kell venni részüket a 21. század egyik legnagyobb feladatából: csökkenteniük kell a környezetszennyezést, autóik üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását. A hibrid meghajtás legfeljebb átmeneti megoldás, de a jelenlegi infrstruktúra mellett a villanyautók is jócskán termelik a mérgesgázokat.
Vágólapra másolva!

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Fotó: Pályi Zsófia [origo]


Egyértelmű, az elektromos autóké a jövő. A Revát már teszteltük is


Mindenki abban a tudatban él, hogy a problémáinkat a tisztán elektromos energiával hajtott elektromos autók fogják megoldani. Hát nem. A megoldás folyamatosan fejlődik, az idei Frankfurti Autószalonon már láttunk is néhány jövő autóját. Állítólag 2012-re érkeznek az első darabok, a Reva új modelljét már ki is próbáltuk.

Egy ilyen elektromos autó nem füstöl - de ez nem azt jelenti, hogy nem is szennyezi a környezetet. A természetben ugyanis nem létezik elektromosság pusztán magától, ezt az áramot pedig javarészt a szenet, földgázt égető hőerőművekben vagy atomerőművekben állítják elő, csupán az összenergia-fogyasztás egy-két százalékát generálják szél- és naperőművekben.

A villanyautók mozgatásához szükséges energiát tehát még elő is kell állítani valamilyen erőműben. Ebből következően az elektromos és a belsőégésű motorral szerelt autók valós környezeti terhelését úgy lehet korrekten összevetni, ha figyelembe vesszük, mennyire szennyezi a környezetét az áramot termelő erőmű. Ezért ne lepődjünk meg, ha egy új elektromos modell katalógusában számolt szén-dioxid-értéket találunk, amely ráadásul országonként változó lehet. A számolt érték nagyban függ attól, hogy az autó milyen környezetbe kerül; a modernebb nap-, szél- vagy atomerőművekkel jóval kisebb lesz ez az érték.

Forrás: Toyota
Forrás: Toyota


Új irányzat még a konnektoros hibrid. Ez egy plug-in Prius


A villanyautók mellett általában az a legmeggyőzőbb érv, hogy egy elektromos hajtás jóval hatékonyabb, mint egy belsőégésű motor. Ez igaz, ám amíg az energia eljut az autóba, nagyon nagy veszteséggel kell számolni. Ez függ az adott ország elektromos hálózatától, de úgy átlagosan tíz százalék csak a vezetékeken elveszik. Az sem mindegy, hogy az akkumulátorokat milyen hatékonysággal lehet feltölteni (itt is eltűnik körülbelül 20 százalék), és az sem, hogy a telepekből milyen hatásfokon nyerhető ki az energia.

Egy hőerőműben átlagosan 30-33 százalékos hatékonysággal hasznosítják a fűtőanyagot, ebből utána lejön a hálózat okozta veszteség, a feltöltés vesztesége, valamint az energiakinyerésé is. Így máris eljutottunk oda, hogy az energia 20-25 százaléka hasznosul, ami már alig jobb, mint egy benzinmotoré, körülbelül egy modern dízel hatásfoka ilyen.

De akkor miért jó az elektromos autó? Azért, mert amint megújuló energiaforrásokból állítjuk elő az elektromosságot (szél, víz, nap), máris drasztikusan csökken a számolt szén-dioxid-kibocsátás. Ehhez azonban őrült ütemben el kellene kezdeni a jelenleginél nagyobb hatékonyságú szél- és naperőműveket építeni, valamint korszerűsíteni kellene az energiaszállító hálózatot és az akkumulátorokat is. A tudomány rovatunk egyik korábbi irásából az is kiderül, hogy szél- és napenergiából a szükséges mennyiség többszöröse áll rendelkezésre világszerte és Magyarországon is. Csak elhatározás - és persze rengeteg pénz - kérdése lenne az átállás. Amíg ez nem történik meg, addig az elektromos autóval csak kisebb mértékben és technikásabban szennyezünk a környezetet.