A betondzsungel harcosa - Nissan Qashqai 2,0 4WD teszt

Vágólapra másolva!
Magas építésével és terepjárós küllemével új színt hozott az alsó középkategóriába a Nissan legújabb modellje. A hagyományos kompaktok és a szabadidő-autók keresztezéséből született crossover nem való igazi terepre, de a kátyús utakkal és a hatalmas padkákkal azért könnyedén megbirkózik a városban.
Vágólapra másolva!

A Qashqai orrában a rendelhető legnagyobb benzinmotor dolgozott. A friss fejlesztésű kétliteres gép 140 lóereje kell is a közel másfél tonna dinamikus mozgatásához, de még így sem érződik gyorsabbnak egy régi 1,6-os Almeránál, amit a számok is igazolnak: 0-100 km/órára 11 másodperc alatt gyorsul csak fel, végsebessége pedig a nagy homlokfelület miatt nem haladja meg a 190 km/órát. 4800-as fordulatszámnál jelentkezik a nyomatékcsúcs, ami nem könnyíti meg a dinamikusan vezető sofőr dolgát, sokszor kell a váltókarhoz nyúlni, ha sietni szeretnénk. Nagyjából. 4000-es fordulatszámnál jön meg igazán a motor ereje, és hangokat is innentől kezd el hallatni, alatta csak a fordulatszámmérő jelzi, hogy jár-e, vagy nem. Sajnos az elöl MacPherson, hátul multi link futómű zajszigetelése már nem sikerült ennyire jól, minden kátyú után erős, doboló hangok találtak utat a kerékjáratokból az utastér felé. Ezen kívül egy rossz szót sem mondhatunk a felfüggesztésre, mert remekül eltalálták a hangolását a japánok: kanyarban alig dől a magasra tett karosszéria, de rossz úton sem rázza ki a lelket az emberből. Csak a kissé túlzottan áttételezett, kevés visszajelzést adó kormányzás rontja le az örömünket, mert egyébként a hatásos, és jól adagolható négytárcsás fékrendszer és a sebességváltó is remekül teszi a dolgát.

Forrás: [origo]

Egyelőre csak a tesztautóban dolgozó motorhoz lehet négykerékhajtást rendelni, ami az X-Trail-ből ismert tengelykapcsolós rendszer. Nincs felező és differenciálzár sem, ezért az igazán kemény terepeket tanácsos elkerülni, már csak az utcai gumik, és az autó aljának gyér védelme, és a filigrán lengőkarok miatt is. Csúszós aszfalton viszont jól vizsgázik a rendszer, síelésre vagy telekjárásra ideális választás lehet. Egy forgókacsoló segítségévek fixre zárható az amúgy automatikusan bekapcsolódó hátsókerékhajtás, ekkor a nyomaték 43 százaléka megy hátra. Országúton vagy normál használat esetén viszont célszerű 2WD állásba tenni, mert így nem kopik feleslegesen a hajtáslánc, és a fogyasztás is csökken valamelyest. Azonban még így sem könnyű vegyes használatban 10 liter alá szorítani a benzinigényt, ami a nagy tömeg és a nem túl jó légellenállású kocsiszekrény következménye. Ehhez a kocsihoz minden bizonnyal a kétliteres, 150 lóerős dízel lesz az igazi, de a Renault-eredetű motor tesztünk pillanatában még nem volt rendelhető a kocsihoz.

Forrás: [origo]