A mi autónk visszavág - Suzuki Swift 1.5 VVT GS

Ehhez képest a Birodalom az égvilágon semmit nem csinált, Luke Skywalker dettó csak maszatolt, Jay meg Néma Bob is elmehetnek a sunyiba. A Suzukinak valamit nagyon el kéne rontania a későbbiekben, hogy ne taroljon az új Swifttel.

Igen, erről még nem parlíroztunk, hogy vajon a Swift érkezése, robbanása miképp módosítja, csökkenti esetleg az Ignis iránti állandósult rohamot. Mert minden bizonnyal lesz rá hatása - több ignisest ismerek, aki már Swiften gondolkozik. Na de ezügyben majd később leszünk okosabbak. Tudjuk, az Ignisek olcsóbbak lettek, azaz tuti veszik még, mint a cukrot, de.

De vissza Magyarországra, az utcai Swifthez, az ötajtóshoz, a GS felszereltségűhöz. Utóbbi fontos, mert. Már kívül ugye szembetűnő, főleg a kerék, aztán picit közelebb lépve, a kilincsnél ottan azok szenzorok. Merthogy ilyen is van, kulcs nélküli kulcsos a rendszer. Ki sem kell venni a zsebből, nagyobbautós fíling, bent meg elforgatjuk azt a kis csonkot - jaj, előreszaladtam.

Szóval enteriőr. Japános. Otthonos. Fekete (esti megvilágításban piroskás, fehéres, kellemes). Tágasnak mondható. Kiváltképp elöl. Hihetetlen messze van a szélvédő, mármint érzetre. Persze, minden műanyag, de már nem az a kopogósan nyálkás, brutálkeményen fényes, zörgős. Minőségibb. Össze van rakva, úgy az egész. Kezdve a kormánnyal, ami kvázi alfás. A kárpitok, a szövetek megfelelőek mind kinézetre, mind tapintásra. Plusz dekorbetétek. És ez a sötétség nem komor, inkább modern, felnőttes, a kvalitást hivatott mutatni.

No tehát, ha már beszálltunk (hátra nem könnyű, de a régi Swifthez képest istenes), jól elvagyunk. Megannyi holminknak mondjuk csak egy részét nyeli el a szűkös térképzseb, apróságainknak még a középkonzol alsó része, a csak méretesnek látszó, de igazából bizony mini kesztyűtartó és a jobb első ülés alatt tálca ad helyet. Praktikusabb a három hátsó fejtámla (az elődhöz képest irgalmatlan fejlesztés), és szépen rásimíthatóak a padra. Ergo nem zavarják a kilátást. Ha bezzeg ténylegesen szükség van a fejtámla használatára, akkor muszáj is felhúzni, különben nyom, fáj. Tökjó. Már nem az, hogy nyom és fáj, hanem az, hogy ezért az utas tuti felhúzza, és így akkor még biztonságban is utazik, remek.

És ha már biztonság, akkor a légzsákokon (a dupla első alap, tesztautónkban oldal- és függönylufik is voltak) túl nézzük a passzívat: egész jóra sikeredett a Swift töréstesztje, frontális ütközésre négy, gyalogosvédelemre három csillagot kapott. Annyit, mint a vetélytársak, a mérce. Aztán az alapmodellben is széria a fékerőelosztó és a blokkolásgátló, a programozottan deformálódó pedálsor, az Isofix gyerekülésrögzítő pontok, illetve az öt darab hárompontos öv.

Két kis fekete a sok piros pont mellé: 1- a fedélzeti számítógép kizárólag a pillanatnyi fogyasztást mutatja, kemény a melója. Ha már csak egyet, hát miért nem az átlagot? 2- Ráadásul a sofőrtől hat és fél méterre, a szélvédő tövében van ez a kis műszeregység, amelyben még óra és hőmérő található. És látható is verőfényes napsütésben, napszemüvegben is akár (bal kezünknél egy okos kis gomb segít) - na jó, még egy piros.

/auto/ujdonsag/20050316gties.html/auto/gazdasag/200502042050000.html/auto/ujdonsag/20041026nemzeti.html