Migránsterror Európában: az iszlámmal összefonódott baloldal jelenti az új fasizmust

Illustration picture shows the police perimeter at the site of a shooting incident in the Ieperlaan - Boulevard d'Ypres, Brussels, Monday 16 October 2023. BELGA PHOTO HATIM KAGHAT (Photo by HATIM KAGHAT / BELGA MAG / Belga via AFP)

Grégoire apáttól Jean-Luc Mélenchon-ig a baloldal egy része hosszú ideje önelégülten ragaszkodik az antiszemitizmushoz és a terrorista erőszakhoz - hívja fel a figyelmet az egyik legolvasottabb és legtöbbet idézett francia filozófus, Michel Onfray a Le Figaróban megjelent kendőzetlenül őszinte, döbbenetes erejű írásában. Grégoire apát a XVIII-XIX. századi befolyásos francia katolikus személyiség, úgynevezett „vörös pap", aki azon szűk egyházi kör képviselője volt, amely az 1788-89-es francia forradalom mellé áll, és azt még erőszakos cselekményeiben is támogatta. Ezenkívül, bár a kérdés ennél jóval komplexebb, antiszemita nézeteket is vallott. Michel Onfray a nagy filozófus gondolatmenetének a lényege, hogy miután a palesztinok lefejeztek, lemészároltak - többek között - 40 izraeli csecsemőt, az európai baloldal sokáig lapított, hallgatott erről, ahogy a palesztin terrorfelhívás miatt Európában gyilkoló migránsok terrortámadásait is elhallgatni, relativizálni próbálják. Onfray szerint ráadásul ez a baloldalnak igen könnyen megy: hiszen évszázados antiszemita gyökerei vannak.

Második példa

A német-szovjet megnemtámadási megállapodás értelmében a Francia Kommunista Párt (FKP) 1939. augusztus 23. és 1941. június 22. között együttműködött a nácikkal. Az együttműködés egészen addig a napig tartott, amíg barátjuk, Hitler, pontot nem tett a saját barna totalitarizmusa és Sztálin vörös totalitarizmusa közötti együttműködés végére. Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt akkori vezetője így írt gúnyosan az első szocialista (és zsidó származású) miniszterelnökről Léon Blumról:

soha sem tapadt ártatlan vér hosszú ujjú, kampós kezéhez.

Érdekes példát mutat egy másik eset a baloldal álságos világáról. A Francia Kommunista Párt maga kérte a hitleri megszállókat, hogy 1940 júniusában engedjék újra megjelenni a L'Humanité-t, a kommunista mozgalom újságját. (Megjegyzés: ezt a tényt a „Le Monde" baloldali napilap 1947. december 11-i számában elismerte. Az archívum áttekintése után megállapítható az is, hogy a kommunistákat az sem zavarta, hogy az újságot maga a náci Kommandatur propaganda felelősei cenzúrázták.)

Sztálin Forrás: Ria/Novosti

Hasonlóképpen Sztálin is természetesen megrögzött antiszemita volt, amint azt a fehérköpenyesek 1953-as pere is bizonyítja

- teszi hozzá a francia filozófus, ha eddig nem lett volna elegendő példa a kommunizmus és a fasizmus összefonódására.

A cikk folytatódik, lapozzon!