Dudits Dénes: A genetikailag módosított növények fogyasztása nem jelent kockázatot

Dudits Dénes növénygenetikust a géntechnológiáról, az egészséges élelmiszerekről, a növénybiológia fejlődési irányáról kérdezték a Vendégszoba vendégei.

Gondolom, attól, hogy - mint mondta - nem történt katasztrófa, még nem látja egyértelműnek, hogy biztonságosak a génmanipulált élelmiszerek?(kikerics12)
- Ha korrektek akarunk lenni, akkor csak annyit engedhetünk meg, hogy azt mondjuk, hogy a géntechnológiával előállított fajták ugyanannyi kockázatot jelentenek, mint a növénynemesítés hagyományos módszereivel előállított fajták. Minden módszer esetében utólagosan kell a kockázatokat értékelni, és abban kell bíznunk, hogy a hatósági ellenőrzési mechanizmusok (fajtaminősítés, élelmiszer-minősítés) működnek, és minden eszközzel a biztonságot szolgálják.

Genetikai módosítással és/vagy nemesítéssel létrehozható-e olyan növény, amely hosszú távon megoldást kínál a harmadik világ túlnépesedéséből indukálódó élelmiszerhiányra? (oooksa)
- Az optimista hozzáállás szerint meg kell találni azokat a tudomány által felkínált lehetőségeket, melyekkel a népesség növekedése által támasztott igények kielégíthetők. Az előrejelzések szerint az elkövetkező 25 évben meg kell duplázni a világ élelmiszer-termelését úgy, hogy csökken a mezőgazdasági területek mérete, számolnunk kell szélsőséges időjárási viszonyokkal (aszály, fagykár), és megnövekszik a környezetvédelmi szempontok jelentősége. Mindezt összesen a fenntartható fejlődés kritériumának tekinthetjük, és én bízom abban, hogy a tudományos megismerés segít majd abban, hogy ezt a megnövekedett igényt teljesíteni lehessen.

Természetesen a megtermelt élelmiszer földrajzi eloszlása ma igen nagy aránytalanságokat mutat, ezért olyan technológiákra van szükség, amelyek a fejlődő világ országaiban helyben biztosítják az élelmiszer megtermelését. Ezért számomra a kínai példa kiemelt jelentőségű, hiszen saját fejlesztési programjaikkal próbálják az élelmiszer-termelés hatékonyságát növelni.

Mi az, amit a munkájában alapszabálynak, fontosnak tart? (kikerics12)
- Gondolom, a kutatói munkával kapcsolatban kérdez: ebben a szakmában is számtalan szabálynak kell megfelelni. Talán kiemelt jelentősége van az eredeti gondolatoknak és az azok ellenőrzését biztosító korrekt kísérleteknek. Ma már a kutatómunkát csoportok, közösségek végzik, így igen fontos szabály az, hogy felszínre kerüljenek a közösségben rejlő értékek, és különösen oda kell figyelni a kezdő fiatal kutatók sorsának ápolására, hiszen tőlük várhatjuk az igazi nagy felfedezéseket.

Mi a véleménye professzor úrnak: milyen lesz Magyarországon pl. a genetikailag módosított burgonya fogadtatása? Megveszik majd és milyen áron? (ALJ)
- Jelenleg ilyen burgonya nincs köztermesztésben. Az én magánvéleményem az, hogy ha burgonyabogárral szemben ellenálló burgonyafajtákat termesztenének Magyarországon, akkor jelentősen csökkenteni lehetne a rovarölő szerek használatát, ami garanciát jelenthetne a mellékhatások elkerülésére. Ami az árat illeti, valószínű ez a burgonya olcsóbb lenne, hiszen nem kellene drága áron a permetezőszert megvenni és szétlocsolni.

Mennyiben látja fontosnak pl. hazánkban DNS-laboratóriumok kialakítását és működtetését, akár kutatási, akár élelmiszer-biztonsági szempontból? (oooksa)
- A DNS-laboratóriumok megfogalmazás túl széles, hiszen számos magyar kutatóintézetben és egyetemi tanszéken végeznek rekombináns DNS-munkákat, sőt kötelező egyetemi tananyag és a biológus és agrárszakemberek gyakorlatokon sajátítják el ezeket a módszereket. Ma már a magyar növénynemesítők DNS-próbákat használnak a nemesítői munkában, amelyek segítik a növények értékelését a gének szintjén.

Ki finanszírozza ma Magyarországon a növénygenetikai kísérleteket és ki hasznosítja a kutatás eredményeit? (fecskelany)
- A növénygenetikai kutatások egyrészt folynak az Akadémia kutatóintézeteiben (Martonvásár, Szeged) és a Mezőgazdasági Minisztérium biotechnológiai intézetében Gödöllőn. Az egyetemeken folyó kutatások főleg pályázatokra épülnek, de természetesen a többi kutatóintézet is folyamatosan pályázik mind az OTKA, mind pedig az OM által kiírt lehetőségek alapján.

A hasznosítás elsősorban a fajtaelőállító növénynemesítés közvetítésével történik, és a vetőmag eladási ára, valamint a gazda munkájának során a termés biztonsága jelent megtérülést, hasznot.

Számomra megtisztelő volt valamennyi kérdés és természetesen válaszaim nem lehettek nagyon kimerítőek és főleg nem kőbe vésettek, hiszen a tudományos kutatásnak köszönhetően folyamatosan változnak azok az ismeretek, amelyek segíthetnek kérdéseik megválaszolásában. Köszönöm az érdeklődést!