Dudits Dénes: A genetikailag módosított növények fogyasztása nem jelent kockázatot

Dudits Dénes növénygenetikust a géntechnológiáról, az egészséges élelmiszerekről, a növénybiológia fejlődési irányáról kérdezték a Vendégszoba vendégei.

Köszöntök mindenkit, várom a kérdéseket az alábbi témakörökben: növénybiológia, növény- molekuláris és fejlődésbiológia, génsebészet, a transzgenikus technológia, a szemtermés minősége, egészséges élelmiszerek.

Mit gondol a klónozásról? (IstenVSDevil)
- Mivel a téma a növénybiológia, nyilván a növények klónozásáról kérdez a kedves kolléga. A növényeket már évezredek óta klónozzák a kertészek, amikor levágják a muskátli szárát és sok-sok ezer muskátlit csinálnak. Aztán a klónozásnak a modern technikája a szövettenyésztésre épül, amikor mesterséges steril táptalajon szaporítjuk a növényeket és így lehet teljesen homogén növényanyagot előállítani. A boltban vásárolt gerbera, eper, mind ilyen klónozási módszerrel került szaporításra. De a növényeknél még kisebb egységek szaporítására is lehetőség van, ugyanis egyetlen levélsejtből lehet embriót létrehozni és teljes növényt felnevelni, így a klónok milliói állíthatók elő egyetlen Petri-csészében.

Mikori a legrégebbi növény, amiről biztosan tudható a kora? (IstenVSDevil)
- Gondolom, a növények termesztésének a legkorábbi időpontjára gondol a kérdező - azt tudjuk, hogy a búza termesztésbe vonása vagy termesztésének kezdete tízezer évvel ezelőtt történt, amikor az alakor búzákat kezdte el szaporítani az ember.

Igaz-e, hogy az úgynevezett bio-élelmiszerek is vegyszerezettek? (kikerics12)
- Anélkül, hogy a biotermesztés rejtelmeibe belebonyolódnánk, tudomásom szerint rézgáliccal lehet védekezni még a biotermékek esetében is. Én úgy gondolom, hogy igazi biotermesztés a sok hókuszpókusz mellett akkor lehetséges, ha rezisztens, tehát betegségeknek ellenálló növényeket termesztünk. Tehát a biotermesztés nagymértékben függ attól, hogy a növénynemesítők miként tudnak vírus-, baktérium- vagy rovarkártevőknek ellenálló fajtákat előállítani. Manapság a géntechnológia, a molekuláris növénynemesítés segíti ezt a munkát.

Van kedvenc növénye? (faina)
- Az én kedvenc növényeim azok, amelyekkel éppen a kísérleteket végezzük. Manapság sokat dolgozunk a búzával, mert szeretnénk az aszálynak ellenálló fajták nemesítését segíteni, korábban pedig sokat dolgoztunk a lucernával és gyakran végzünk génbeépítési kísérletet dohánnyal. A kertemben a fenyőfélék a kedvenceim, de természetesen megtalálhatók a hagyományos gyümölcsfák is.

A növények is kommunikálnak valahogy? (hiphopordoge)
- Abban az esetben, ha a növények fizikai kapcsolatba kerülnek, akár a talajban, akár a légkörben, akkor hatással lehetnek egymásra, választhatnak ki olyan anyagcseretermékeket, amelyek a másik növény növekedését és fejlődését befolyásolják, de igazán én ezt nem nevezném kommunikációnak. A növények esetében a kommunikáció általában egyirányú, érzékelik és felfogják a külső környezet ingereit és ennek megfelelően alakítják anyagcsere-folyamataikat, életjelenségeiket.