Forray R. Katalin: Közös játszmát játszunk

Forray R. Katalin nevelésszociológus gyönyörűségét leli az emberek különbözőségében, környezetében gyerekkora óta mindig voltak roma emberek. Előadását a Mindentudás Egyetemén a cigány és nem cigány gyerekek együtt vagy külön történő oktatásának problematikájáról tartotta, és ugyanerről  beszélgetett a Vendégszoba vendégeivel is.

Ön mit szól a Győzike show-hoz? Fejleszti a roma kultúrát? Hiteles kép a cigányok életéről? Vicces? [Aziraphael]
- Egyetlenegyszer láttam. Nem szeretem ezt a tévés műfajt, nem tetszett az egész, nem hiszem, hogy a roma kultúrát fejlesztené, semmiképpen nem "a cigányok" életét bemutató hiteles kép, és nem is vicces, szerintem. Azért azt hiszem, hogy nem kártékony, és elképzelhetőnek tartom, hogy csökkenti a cigányokkal szembeni előítéleteket.

Ön szerint a fiataloknak vagy az idősebb korosztálynak vannak inkább előítéletei a romákkal szemben? [Sandra 8]
- A legidősebbek jobbára még olyan társadalmi környezetben éltek, amikor a falvakban például megvolt a helyük a romáknak, megvolt a munkájuk. Igaz, hogy nem a legjobb munkákat kapták, de számíthattak a falusi emberekre. Ma ez a helyzet megváltozott, és úgy látom, hogy a fiatalabbak, sőt inkább talán a közép korosztály türelmetlenebb, előítéletesebb a romákkal és más kisebbségi csoportokkal szemben. Úgy vélem, hogy a fiatalok kevésbé előítéletesek.

A magyar és a cigány szinte mindig együtt élt. Meg tudná mondani, hogy az elmúlt két (vagy több) évszázadban mitől romlott meg annyira a viszonyuk? [Aziraphael]
- Nem egyszerű ilyen kérdésre röviden válaszolni. A mindig együttéléssel kapcsolatban azt hiszem, hogy régen a cigányok elfogadták azt a társadalmi peremhelyzetet, amit a többség kiosztott nekik. Elfogadták, egyesek közülük igyekeztek kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel javíthatnak saját életükön. így lettek kovácsok, zenészek stb. Az új és új bevándorló romák számára a magyar társadalom és gazdaság egyre kevesebb lehetőséget tudott nyújtani, egyre kevésbé volt szükség az ő régi tudásaikra (pl. speciális kovácsmunkák, kézműiparok, jóslás stb.). Régen nem volt nagy különbség a falusi jobbágy, a falusi szegény és a cigány között, de ezek a különbségek egyre nőttek, a legutolsó időben pedig szerintem az is hozzájárul a feszültségekhez, hogy a roma közösség már nem nyugszik bele az alárendelt helyzetébe, egyenrangú öntudattal akar részt venni a társadalom életében.

Ön szerint a cigányok maguk, illetve a "politika" nem tehet arról, hogy ilyen helyzetben vannak? [cumimatyi]
- Valamilyen szinten mindenki felelős önmagáért és a közösségéért. A felelősség közös, de a hatalomban lévők felelőssége, a döntéshozók felelőssége nyilván nagyobb, mint azoké, akik nincsenek benne a hatalomban, nem részesei a döntéseknek. Ne felejtsük azonban el, hogy a nyolcvanas évek közepéig a cigányok között a munkaviszonyban állók aránya gyakorlatilag ugyanolyan volt, mint a nem cigányok között. A munkanélküliség a szocialista gazdaság összeomlásának a következménye, ezért mondják, hogy a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese a cigányság.

Miért van az, hogy a romák a kisebbségi jogaikra hivatkozva bármit elérnek? Hol itt az egyenlőség? [FC.Barcelona]
- Azt tudom mondani, hogy egy ügyes ember megtalálja az érdekérvényesítési lehetőségeket, de az egész roma népre ez messze nem vonatkozik. Ez olyan dolog, mintha azt mondanánk, hogy a nők az esélyegyenlőségre hivatkozva elfoglalják az összes vezető pozíciót, ez pedig, tudjuk, nem igaz. A "bármit eléréssel" szerintem ugyanez a helyzet.

Mindenhol azt halljuk, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a romákkal. Kérdezem, mit gondol, hogyan lehetne megtanítani őket együtt élni a "magyarokkal"? [Északi Fény 21]
- Nem hiszem, hogy ilyen tanfolyamra szükség lenne. A romák ősei évszázadok óta együtt élnek a magyarokkal, némelyek sikerrel integrálódnak, mások kevésbé. Én például nem találok a környezetemben olyan konfliktusforrást, amit úgy kéne megoldani, hogy a romákat megtanítsam az együttélésre. Attól tartok, a kérdésben valami olyasmi volt elrejtve, amit nekem kellene kitalálnom, de én ezt nem akarom kitalálni.

Köszönöm az érdekes beszélgetést, remélem, hogy segítettem egy picivel barátságosabbá tenni a cigányok, romák és a nem cigányok közötti kapcsolatokat.