Forray R. Katalin: Közös játszmát játszunk

Vágólapra másolva!
Forray R. Katalin nevelésszociológus gyönyörűségét leli az emberek különbözőségében, környezetében gyerekkora óta mindig voltak roma emberek. Előadását a Mindentudás Egyetemén a cigány és nem cigány gyerekek együtt vagy külön történő oktatásának problematikájáról tartotta, és ugyanerről  beszélgetett a Vendégszoba vendégeivel is.
Vágólapra másolva!

Érték már önt atrocitások, melyekhez cigányoknak is közük volt? [>>>Tomi<<<]
- Engem rettentően sok atrocitás ért az életemben, többnyire nem cigányoktól, ez nyilvánvaló. Értek atrocitások osztrákoktól, szlovákoktól, franciáktól és persze cigányoktól is. Az atrocitásokat nekem nehéz népre bontani, inkább tárgy szerint emlékszem rájuk, és a megalázottságra emlékszem, amit nem old meg, hogy tudom, hogy melyik nép fia követte el ellenem az atrocitást.

Kiket értesz olyan cigányokon, akik jogfosztottan élnek? [!!!!praetor]
- Jogfosztottságon nem azt értem, hogy formálisan nem egyenlők a törvény előtt. Az embernek joga van enni, gyermekeinek enni adni, télen nem fázni, tetőt kapni a feje fölé, orvost, ha beteg. Aki mindehhez nem jut hozzá, jogfosztott, ha cigány, ha nem cigány.

Miért nézik le a magyarok az összes romungrót? [Takik-a]
- Úgy látom, hogy a magyarok nagyon tisztelik a zenészeket, muzsikusokat, már aki egyáltalán tisztelni tudja a művészeket. A munkatársai talán nem nézik le a velük együtt dolgozó roma embert. Ha lenézik, akkor nem a romungro, hanem a cigány volta miatt, nem mintha ez szebbé tenné a dolgot.

Miért pont a cigányok jogaiért emel szót? Milyen jövőt lát számukra? [Aziraphael]
- Nem vagyok polgárjogi aktivista, oktatási szakértő vagyok, és fontosnak gondolom az oktatásban való sikerességet általában. A roma gyerekek, fiatalok az a csoport, amelynek az átlagosnál több gondja van az iskolával. A magyarországi cigányok jövője nehezen választható el a magyarországi társadalom jövőjétől. Optimista vagyok, azt hiszem, és remélem, hogy integrált, sikeres, és nem pedig szétszabdalt társadalomban fogunk együtt élni.

Csak én érzem úgy, hogy a cigányok nagy része csak teher az országnak???? [@Metallica@]
- Remélem, hogy csak te. :)))

Olyan kérdésem lenne még, hogy a gazdag cigányok segítik a szegényeket? [randabanda]
- Biztos van olyan gazdag ember, aki segíti a szegényeket. Nem tudom, hány gazdag ember van, azt pedig végképp nem tudom, hogy a cigányok és a nem cigányok különböznek-e egymástól. Megkérdezhetjük, hogy a gazdag magyarok segítik a szegényeket? Biztos vannak ilyenek.

Hogyan tartod kivitelezhetőnek a romák integrációját? [Joana N.]
- Az a véleményem, hogy a romák jelentős hányada a társadalomba integrálódott. Nagyon sok tennivalónk nincsen a roma tanárokkal, vállalkozókkal, mesteremberekkel. A kisebbségen belül igazi súlyos problémát azok a csoportok jelentenek, amelyek városi, városszéli, falusi "gettókban" nyomorognak munkalehetőség nélkül, segélyekre utalva vagy még arra sem. Nemcsak cigányok élnek így, és az ő társadalmi integrációjuk, befogadásuk ugyanolyan nehéz, fontos társadalompolitikai feladat.

Ha valaki nem szeretné, hogy a gyereke cigány többségű osztályba járjon, ezért másik iskolába íratja a gyermekét, akkor rasszista? [abdul1933]
- Miért van kifogása az illetőnek az ellen, hogy nem cigány gyermeke cigányok között tanuljon? Egyáltalán nem biztos, hogy rasszizmusról van szó, sajnos... Az oktatási rendszerünkben nem eléggé alakultak ki azok a pedagógiai módszerek, amelyekkel heterogén osztályokban is sikeresen lehet tanítani. Így esetleg a kérdésben szereplő személy azt nem szeretné, hogy a gyermeke olyan osztályban tanuljon, ahová többségben gyenge tanulmányi eredményű gyerekek járnak. Tapasztalatai szerint úgy látszik, a cigány gyerekek többségére ez jellemző, a pedagógusokra pedig az, hogy nem tudnak mit kezdeni a tanulmányi különbözőséggel.

Van jövője az integrált oktatásnak akkor, ha a szakmai hátteret az iskolák nem biztosítják? [Timcsi32]
- Az integrált oktatás szakmai hátterét az oktatáspolitikának biztosítania kell. Tehát a képzésben és a továbbképzésben (ez nagyon fontos, hiszen a pályán lévők módszertani támogatásáról van szó) helyet kell kapnia azoknak a módszereknek, amelyekkel integrált csoportokban hatékonyan lehet dolgozni. Nem modellként hivatkozom rá, de azért ne felejtsük el, hogy a régi falusi, tanyai iskolák nem szelektált elit gyerekeket oktattak, a tanítók mégis megoldották, hogy életkor szerint, tanulmányaik szerint, társadalmi hátterük szerint is különböző csoportokra osztva a gyerekeket akár nagy létszámú csoportokkal is egyszerre dolgozzanak.