Horváth Márton: Párválasztáskor nem zavarjuk a sasokat

Méretre akkora, mint egy gólya, szárnyainak fesztávolsága a 2 métert is meghaladhatja. Az idősebb példányok szinte feketék, de kevesen érik meg ezt a kort - 60-70%-uk fiatalon elpusztul. Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a hazánkban élő parlagi sasokat védi. Olvasóinknak beszélt munkájáról, arról, hogyan lehet valaki "sasvédő", és mit tehetünk általában a körülöttünk élő madarakért.

Vannak madarak, pl. galamb, varjú, amiből sok van. Őket nem kell védeni? (okospalacsinta)
- A vetési varjú például, amely az egyik leggyakoribb költőmadarunk volt, úgy megritkult az utóbbi időben, hogy már sok megyénkből teljesen kipusztult. Télen ugyan nagy számban fordulnak elő, de ezek keletről jövő példányok. A vetési varjú azért is nagyon fontos, mert nagy telepekben költ , az egyik legaktívabb fészeképítő madár, így sok olyan fajnak, amely nem épít fészket - mint pl. a vércsék, sólymok - nagy segítséget jelentenek a varjúfészkek.

Mi az esélye, hogy Magyarországra költöznek olyan madarak, amik most nem élnek itt, fene tudja, pl. más sas? (okospalacsinta)
- Majdnem minden évben sikerül új költőfajokat bebizonyítani, ezek részben az egyre fokozódó kutatásoknak, részben a klímaváltozásnak, részben pedig természetes folyamatoknak köszönhetőek. Így például a szirti sas ezelőtt 20 évvel költött először bizonyítottan Magyarországon, ma viszont már 5 párt ismerünk a Zempléni-hegységben.

Mely hazai madárfajok vannak még veszélyben? (similabda)
- A legveszélyeztetettebb hazai madarak közé tartozik a túzok, a kerecsen sólyom, kék vércse, csíkos fejű nádi poszáta, a cigányréce. Ezek mind olyan fajok, amelyeknek a hazai állománya nagyon jelentős a világállomány szempontjából is. Emellett vannak még olyan fajok is, amelyek itthon nagyon ritkák, de máshol életképes nagyobb populációik vannak. Ilyen pl. a szirti sas, vagy a széki lile.

A városokban is kell védeni a madarakat valahogy? (Kifli1223)
- Természetesen mindenhol kell védeni a madarakat, Budapesten is meglepően sok madárfaj költ, még ragadozó madarak is. A város legbelső kerületeiben is találkozhatunk vörös vércsékkel, néha vándorsólyommal, karvallyal, míg a külső erdősebb részeken egerészölyvek, darázsölyvek, héják is költenek.

Azt hallottam, hogy egyre kevesebb gólya van nálunk? Nem kéne akkor a gólyákat is védeni? (Kifli1223)
- A gólyák védelmével is sok szakember foglalkozik, ma már pl. a gólyaállomány szinte kizárólag az egyesület által gyártott gólyakosarakban költ, és nagyon sok gólya köszönheti az elektromos oszlopok szigetelésének az életét. Jövőre egy nagyobb gólyaprogramot is tervez az egyesület, amikor műholdas jeladóval fognak megjelölni gólyákat és követni őket egészen az afrikai telelő területekig. Az a probléma ezekkel a hosszútávú vonulófajokkal, hogy nem elég őket itthon megvédeni, jelentős részük ugyanis a vonulás során pusztul el.