Szabó Gábor: Nem tudok ellenállni, ha látom, hogy tudok jobbítani valamin

Vágólapra másolva!
Szabó Gábor fizikus a fizika nemzetközi évének jegyében tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. Előadásában bemutatta, hogy a fizika milyen meglepően sok helyen bukkan fel körülöttünk, milyen sokféle módon járul hozzá életminőségünk javításához.
Vágólapra másolva!

A sok projekt, amiben részt vesz, nagyon időigényes. Hogyan tudja ezt menedzselni, hány órából áll egy nap? Nem türelmetlen néha? (A205)
- Ez valóban így van, szerencsére azonban vannak kitűnő munkatársaim, akik ezekben a projektekben nagy segítséget nyújtanak. Ezzel együtt a napjaim általában 12-13 órásak, és ritka az, ha hétvégén nem csinálok semmi szakmához kapcsolódót. Türelmetlenségemről a munkatársaimat kell megkérdezni, én általában úgy érzem, hogy "roppant türelmes" vagyok.

Ha a tudomány lehetővé tenné, hogy elmenjen egy feketelyuk belsejébe és onnan a kutatások eredményét biztonságban küldhetné a Földre, de a visszatérése kétséges lenne, mondjuk 20%: kockáztatná az életét ezért? (nikitita)
- Ezelőtt 30 évvel valószínűleg igennel válaszoltam volna a kérdésre, de ma már számos egyéb szempontot is meg kellene fontolnom, és hirtelen nem tudom, hogy mit is válaszolnék.

Milyen lehetőségek vannak a sebesség növelésére az űrkutatásban? Ön tud konkrét példákat az előrelépésre, amit még eddig nem láthattunk, mert csak kísérleti stádiumban vannak? (cool)
- Az űrkutatások során számos technikai lehetőség még kihasználatlan, és a fő probléma az, hogy ezek általában olyan pénzigényesek, hogy aligha fogják őket a közeljövőben kipróbálni. Egyébként úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban a szűk keresztmetszet nem is a technika, hanem az, hogy nem igazán ismertek a hosszú távú űrkutatások biológiai hatásai. Egy esetleges Mars-expedíció esetén pl. nem lehet tudni, hogy az űrhajósok milyen károsodásokat szenvednének. Itt néha olyan apróságokról van szó, amelyekre nem is gondolnánk, pl. a NASA jelentős energiát fordít annak a kutatására, hogy mi a hatása az űrhajóban felhasznált anyagokból igen kis mértékben kipárolgó, esetlegesen mérgező gőzöknek. Ezek ugyanis a hétköznapok során semmilyen problémát nem jelentenek, de ha egy korlátozott nagyságú tér évekre vákuum-biztosan be van zárva, akkor igen komoly kellemetlen meglepetések is támadhatnak.

Milyen ágazatokban érdekelt még a fizikán kívül? (CAG)
- A fizika alkalmazásaival eljutottam a fizikától viszonylag távoli területekre is, így pl. részt vettem azokban a kutatásokban, amelyek során orvoskollégáimmal a szénanátha kezelésére szolgáló fényterápiás eljárást fejlesztettünk ki.

Ön szerint is nagyobb az esélye annak, hogy állati erővel vont utasszállító eszközzel balesetet szenvedünk, mint repülővel? Ennyire biztonságosak a repülők? Mennyi az esélye, hogy lezuhan egy gép? Miért nem nulla? (postman55)
- Az előadásomban is említett szám egy amerikai statisztikából származik, és bizonyára megfelel a valóságnak. Ilyenkor persze azt is tudni kell, hogy ezek a statisztikák utaskilométerre vonatkoznak. A repülés biztonsága soha nem lehet 100%-os, különösen addig nem, amíg emberekre is szükség van, mert a balesetek túlnyomó többsége emberi hibára vezethető vissza: vagy közvetlenül a pilóta hibájára, vag,y ami ennél sokkal gyakoribb, a gépek karbantartására.

Szokott zenét hallgatni szabad idejében? (zsombek)
- Igen. A könnyűzenéből inkább a régiek felelnek meg az ízlésemnek, a Beatles mellett nagyon szeretem Janis Joplint, vagy Jimmy Hendrixet, de ha időm engedi, szívesen hallgatok komolyzenét is. Ezzel csupán az a baj, hogy komolyzenét háttérzeneként nem lehet hallgatni. Arra pedig viszonylag kevés időm van, hogy csak a zenére koncentrálva hallgathassam azt.