Szabó Gábor: Nem tudok ellenállni, ha látom, hogy tudok jobbítani valamin

Vágólapra másolva!
Szabó Gábor fizikus a fizika nemzetközi évének jegyében tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. Előadásában bemutatta, hogy a fizika milyen meglepően sok helyen bukkan fel körülöttünk, milyen sokféle módon járul hozzá életminőségünk javításához.
Vágólapra másolva!

Vett már részt kutatásokban? Ha igen, konkrétan mit kutattak? (NeLz0n)
- Az életem jelentős részét az tölti ki, hogy kutatok. A kutatásaink között megemlíteném pl. a kvantumrendszerek optimális kontrollját, ami egy kifejezetten alapkutatási téma. Itt a molekulák viselkedését próbáljuk meg fényimpulzusok segítségével programozni. Olyan kutatásokat is folytatunk, amelyek célja az iparban és a környezetvédelemben használható mérőberendezések kifejlesztése. Ezek során építettünk már pl. vízgőz és kénhidrogénmérőt, most épp egy korommérő fejlesztésén dolgozunk, amelynek segítségével nagy érzékenységgel lehet kimutatni a városi levegőben lebegő koromszemcséket.

Ön szerint mit lehetne tenni fizikai szempontból az atomtámadás ellen? (pety667)
- Attól függ, hogy milyen távol van tőlünk az atomrobbanás helye. Egy bizonyos körön belül semmi esély nincs a túlélésre. Ezen kívül a különböző sugárzásvédő eszközök segítségével esetleg megelőzhetjük a legrosszabbakat. Természetesen a hatás nagy távolságra is kiterjedhet, itt különböző, az előbbinél enyhébb óvintézkedések lehetnek szükségesek.

Ön szerint mi lenne az a létszám, amire a diákok számát csökkenteni kellene? (pety667)
- Gondolom, a kérdés az egyetemi hallgatók számára vonatkozik. Amennyiben így van, én a hallgatók számát nem csökkenteném, csak az oktatás módszereit és módját úgy alakítanám át, hogy a kevésbé érdeklődő vagy jó képességű hallgatók is kapjanak valamit, de úgy, hogy közben a tehetségeseket ne hátráltassák. Erre valójában példákat is láttam akkor, amikor az USA-ban tanítottam.

Hol tanított az USA-ban? (nikitita)
- A houstoni Rice Egyetemen - ezt általában az USA legjobb 20 egyeteme között szokták számon tartani. Egy nagyon magas színvonalú kis magánegyetemről van szó.

Általában hányan szoktak lenni egy előadáson? (ancsi___)
- Az elsőéveseknek tartott alapozó fizikai előadásaimon van a legtöbb hallgató, ilyenkor a létszám általában 60-100 között váltakozik.

Milyennek ítéli a Mindentudás Egyetemét? És hogy értékeli saját előadását? (karl_boro)
- A Mindentudás Egyetemét nagyon jónak tartom, ha csak tehetem, magam is megnézem az előadásokat. Már régen szükség lett volna arra, hogy egy ilyen sorozat elinduljon. A saját előadásomat nem szeretném értékelni, ezt inkább a hallgatóságra bízom.

Ön szerint van lehetőség arra, hogy a természettudományok többet szerepeljenek a médiákban, úgy mint régen? Vannak-e ilyen törekvések? Én nagyon élveztem például az Öveges professzor-féle műsorokat. Vannak olyan hallgatói, akik ezzel foglalkoznak? (mezopeti)
- Öveges professzor értékelésével tökéletesen egyetértek, én is nagyon élveztem előadásait, sajnos azóta az ilyen műsorok száma közel nullára csökkent, ami biztosan nem jó. Nem tudom, hogy a médiában vannak-e most olyan kezdeményezések, amelyek az övegesi hagyomány felújítását céloznák, de feltétlenül szükség lenne ilyenre. Általában is problémának tartom azt, hogy a fizika tanításában is csökken a kísérletek szerepe. Ha ez nem változik meg, komoly előrelépést nem tudok elképzelni. Hallgatóim között vannak olyanok, akik tanárként képesek lennének arra, hogy a fizika tanításában a kísérleteket kellő mértékben alkalmazzák, de sajnos gyakran az történik, hogy megkezdve tanári tevékenységüket, ők alkalmazkodnak a környezethez és abbahagyják a kísérletezést.

Számos társadalmi tevékenysége van. Nem megy ez a szakmai munka rovására? (A205)
- De, valószínűleg igen, csak nem tudok ellenállni annak, amikor azt látom, hogy valamilyen társadalmi funkció során tudok változtatni valamin, amit nagyon rossznak tartok. Ilyenkor általában elvállalom ezt a funkciót, és később szívom a fogamat, hogy mennyi időt vesz el az alaptevékenységemtől.