Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne

Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.

Hogyan lehetséges, hogy a csernobili katasztrófa hatásairól ennyire más eredmények születtek? Ez leginkább arra vall, hogy komoly gazdasági érdekek vannak annak hátterében, hogy "kicsinyítsük" a megtörtént katasztrófát. Mit gondol? (Bodon333)
- A csernobili katasztrófa hatásairól nem különböző eredmények születnek, hanem becslések, találgatások és eredmények versenyeznek egymással a médiapiacon. Az ENSZ szervezetei az egészségügyi világszervezet vezetésével 19 éve gondosan elemzik a csernobili katasztrófa hatásait. A sugárzás hatására fellépő késői károsodások (elsősorban a rákbetegségek) hosszú lappangási idő után jelennek meg, ezért a közel 20 éves vizsgálatok most jutottak el oda, hogy elég pontos ismeretei vannak a szakembereknek az áldozatok eddigi és várható számáról. A korábbi becslések egyik része az, amelyik az áldozatok 10 ezres számáról szólt, tévesnek bizonyult szakmailag. A 100 ezres becsléseket sohasem lehetett komolyan venni, azok a médiától, antinukleáris csoportoktól és a segélyezésben érdekelt helyi szervektől származtak. Az a tény, hogy a sugárzás hatásának áldozatai csupán 4 ezren lesznek, engem megnyugtat. Az a vád, hogy itt valaki valamit el akar mismásolni, azért abszurd, mert ezeket a vizsgálatokat nem a nukleáris ipar végezte, hanem az Egészségügyi Világszervezet, az Élelmezésügyi Világszervezet, az ENSZ fejlesztési programja, az ENSZ környezetvédelmi programja, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség szervezésében a világ számos országából több mint 600 tudós 19 éve ezen dolgozik. Mindenki eldöntheti saját lelkiismerete szerint, hogy az ő munkájuk eredményét összegző jelentésnek hisz, vagy kósza becsléseknek.

Ezt maga komolyan gondolja, hogy 4000 áldozata van Csernobilnak? (Illuziofan)
- Hangsúlyozom, komolyan gondolom, de nem azért, mert megszámoltam őket, hanem azért, mert sok száz tudós, kutató közel 20 éves munkájának eredménye ezt mutatja. De nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a 4000 fő a sugárzás áldozata. Valószínűleg sokkal több áldozata van ennek a katasztrófának mentális, pszichológiai, pszichikai eredetű bajok, betegségek miatt. Ehhez valószínűleg hozzájárultak a sugárzás veszélyeit eltúlzó megnyilvánulások is, a félelem nem segíti az ember egészségét, nem javítja, hanem rombolja azt. Itt nem érzelmekről, hanem tényekről van szó. Ez azért is nagyon fontos, mert az így megszerzett tudományos adatok bővítik ismereteinket, sugárvédelmi ismereteinket, és segítenek a sugárvédelem fejlesztésében is.

Mi lehet az oka annak, hogy az emberek alultájékozottak az atomenergia felhasználásával kapcsolatos kérdésekben? (cilimili)
- Nehéz kérdés. Nem is biztos, hogy tudom rá a választ. Az egyik ok a félelem. A másik ok az ismeretek hiánya. A harmadik az, hogy az atomenergiát megszületésétől kezdve bizonyos misztikum veszi körül. Ezt a hidegháború, a titkolózás légköre, a szocializmus működési módja csak súlyosbította. Ezen elsősorban az iskola segíthet. Iskola, jó tanárok, és a türelem. Sajnos a mai médiavilág a rossz hírekből él. Ezért ez a feladat nehéz, de meg kell oldani.

Követendő útként én a tájékoztatást tartom a legfontosabbnak. Az embereknek meg kell ismerniük ezt az energiaforrást. Ebben azonban úgy látom, egyik kormány sem túl bőkezű. Márpedig tájékoztatás nélkül nincs siker. Mi a véleménye? (Gab-Chi)
- Nagyon nehéz a tájékoztatás, és elsősorban nem pénzkérdés, hanem kemény munka néha reménytelen helyzetben. Azért vannak részeredmények. A paksi atomerőmű látogató központját évente közel 20 ezer ember látogatja, zömmel diákok. A Mindentudás Egyetemén az atomenergia biztonságáról több előadást is tartottak, nagy közönség számára. Az Országos Atomenergiai Hivatal - hogy a saját területemről mondjak példát - tavasszal konferenciát rendezett a kérdésről, több száz érdeklődő jelent meg, nagy örömünkre többségük diák és tanár. Sajnos az is igaz, hogy aki sötétben szeret maradni, és elutasít minden közeledést, az sosem lesz tájékozott. Tájékoztatni csak arra nyitott, gondolkodó embereket lehet, ez közös felelősségünk, hogy növeljük a nyitott, gondolkodó, tájékozott emberek számát. Bár a feladat reménytelennek tűnik, én mégis optimista vagyok.

Ön szerint mi pótolhatja a nem túl biztonságos atomerőműveket? Esetleg a szél? Európa tele van már rendkívül hatékony szélerőművekkel, amelyek olcsóak és nagy munkabírásúak is. Ott maximum attól kell félni, hogy ha elromlott, ráesik valakinek a fejére, de legalább nem kockáztatják több millió ember életét. Sajnos az atomerőművekben rejlő nagy nyereségben ott rejtőzik valahol az irtózatos kockázat is. Főleg egy ilyen atomerőmű-matuzsálemnél. Én nem bízom abban, hogy fel lehet tunningolni annyira, hogy megfeleljen az ön által mondott elvárásoknak. (cool)
- A megújuló energiáknak, köztük a szélenergiának éppen úgy helye van megítélésem szerint egy ország energiaellátásában, mint az atomenergiának. A szélenergia elterjedését két tényező korlátozza: az egyik, hogy csak ott lehet felépíteni, ahol van szél, a másik, hogy ma még nagyon drága. Viszonylag kevés szélerőmű épül sajnos Magyarországon, mert körülbelül háromszor olyan drága, mint az atomerőműből érkező villany. Itt az ország gazdasági ereje ennyit tesz lehetővé. Az atomerőműveknek tényleg van környezeti kockázatuk, de minden villamosenergia-termelésnek van ilyen kockázata. Ezt az adott társadalomnak kell eldönteni, hogy ezt a kockázatot vállalja-e. A magyar társadalom az atomenergia kockázatát kénytelen elviselni, mert itt van az erőmű, és működik. Az üzemidő-hosszabbításnál azt kell mérlegelni, hogy helyettesíthető-e környezetbarát energiaforrásokkal, ésszerű áron. A mai elemzések azt mutatják, hogy nem. De itt a kérdés nem az, hogy atomerőmű vagy szélerőmű, hangsúlyozom, mind a kettőnek szerepe van szerintem a magyar villamosenergia-ellátásban. Én visszaszorítanám a fosszilis szén, olaj, gáz alapú erőműveket. A földgáz vonzónak tűnik, de van egy nagy gond, hogy Magyarország ma Európa legföldgázfüggőbb országa. Ennek a továbbnövelése súlyos gazdasági és árkockázattal jár. Aki majd a döntéseket meghozza, ezt figyelembe kell vennie.