Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne

Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.

Mi történne, ha leállítanák a paksi atomerőművet? Van helyette terv, hogy mivel pótolnák az energiaveszteséget? Gondolom, ez úgy megy majd, hogy se szó, se beszéd építenek majd egy másikat. (cool)
- Ha viccelni akarnék, akkor azt mondanám, hogy sötét lenne, de félre a tréfával. A paksi atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének közel 40%-át állítja elő, méghozzá a legolcsóbban. Természetesen pótolható, kb. 1800 megawatt új erőművet kellene építeni. Ráadásul olyan erőművet, amely alaperőműként éjjel-nappal folyamatosan és biztonságosan állítaná elő ezt az energiát. Nem feladatom, hogy energiapolitikáról nyilatkozzak, de természetesen vizsgálni kell az atomerőmű esetleges leállításának kérdését is. Ez a vizsgálat most folyik, az eredmények azt mutatják, hogy az erőmű üzemideje 30-50 évre gazdaságosan és biztonságosan megnövelhető. Természetesen sok munka szükséges hozzá, de az előkészítési folyamat megkezdődött. A napokban a kormány is tájékoztatást kapott erről. A kérdés második fele (se szó, se beszéd), az nem megy olyan egyszerűen. Egy atomerőmű létesítését legalább 3-4 éves nyilvános engedélyezési folyamat készíti elő, és a legjobb esetben is 4-5 év maga az építkezés. 7-8 év a minimális idő tehát, amíg a létesítésről születő döntés és az erőmű termelése között eltelik. Pillanatnyilag Magyarországon nem ismerek olyat, aki új atomerőmű építését kezdeményezte volna.

Mit jelent a gyakorlatban az atomerőmű élettartam-hosszabbítása? (cilimili)
- A paksi atomerőművet a 70-es években tervezték és építették, az úgynevezett tervezési élettartama 30 év. Ha ezt az erőművet tovább akarják üzemeltetni, akkor néhány dolgot megvizsgálnak. Az egyik, hogy biztonságosan lehetséges-e. Ez a vizsgálat azt mutatja, nem csak a paksi atomerőmű, hanem a világ számos egyéb atomerőműve esetén is, hogy a további üzemeltetés műszakilag lehetséges, és biztonságosan megvalósítható. Miért? Mert a rendszerek, berendezések nagy része cserélhető, felújítható, folyamatos karbantartással jó állapotban tartható további 20 évig. A kérdés másik fele gazdasági jellegű, ezt az erőmű tulajdonosának kell eldöntenie, hogy megéri-e a hosszabbítás - nem drágább-e a leves, mint a hús. Az előzetes számítások szerint az erőmű 20 éves élettartam-hosszabbítása rendkívül jó üzlet. Nemcsak az erőműnek, hanem a magyar polgárnak is, aki a villanyszámlát fogja fizetni. Mivel nem növeli a villamos energia amúgy is elég magas tarifáját, hanem valószínűleg csökkenteni fogja. Van egy harmadik területe is: hogy a társadalom elfogadja-e. A paksi atomerőmű elfogadottsága az országban jobb, mint 70%-os, saját környezetében pedig megközelíti a 90%-ot. Úgy néz ki tehát, hogy a társadalom is elfogadja az atomerőművet. Az élettartam meghosszabbításáról az elkövetkező években még sokat fogunk beszélni, komoly társadalmi vita és alapos szakmai munka várható. A hosszabbítás ugyanis csak 2013-ban esedékes. Van tehát idő, dolgozni kell.

Ön - ahogy a válaszaiból kiolvasom - kicsit Paks-párti. Azaz mintha az jönne le a mondandójából, hogy "a paksi erőmű biztonságos és király hely lehet még vagy 50 évig". Ezt csak azért nem értem, mert nyilván nem véletlenül mondták a 70-es években, hogy 30 év az élettartama. Ez pont olyan, mint a magyar utak. Foltozgatják, de közben életveszélyes. Ahelyett, hogy újat építenének... (cool)
- Én nem Paks-párti vagyok, hanem az atomerőmű biztonságáért felelős hatóság vezetője. Ez azt jelenti, hogy akkor támogatom az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását, ha teljes mértékben meggyőződtem annak biztonságosságáról. Arról az a szakmai meggyőződésem, hogy az élettartam meghosszabbítható, ha ennek feltételeit az erőmű teljesíti. Ezeket a feltételeket a hatóság szabja meg, majd meggyőződik arról, hogy teljesítették-e. Egy autó tetszőleges ideig üzemeltethető biztonságosan, bizonyára ön is látott 1920-ban gyártott autót rendszámtáblával gurulni az úton. A kérdés az, hogy jó-e a fékje egyrészt, másrészt hogy érdemes-e pénzügyileg. A pénzügyi része nem az én dolgom, de arra esküdtünk fel mint köztisztviselők a hivatalban, hogy az atomerőmű biztonságát legjobb tudásunk szerint garantáljuk. Egyébként én akkor szoktam eldobni korábbi készülékemet és venni egy újat, ha az már nem felel meg a kor követelményeinek. Az erőmű akkor kap engedélyt az üzemidő-hosszabbításra, ha nem a '70-es, hanem a 2010-2020-as évek biztonsági követelményeinek felel meg.

Ön hogyan vélekedik az ITER projektről? Ön szerint mikor válhat elérhetővé ez a technológia hazánkban? (Cobalt)
- Nagyon örülök neki, hogy megvalósul, mert lehozza a földre a nap energiáját, pontosabban az energiatermelés módját. Ami nagyszerű, hogy teljes körű nemzetközi együttműködésben valósul meg, és először a tudomány történetében itt a földön is tartós magfúziót lehet létrehozni. Ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben fúziós reaktorok sora épül, és különösen nem azt, hogy Magyarországon. De ennek a projektnek a sikere esetén a magfúzió tényleges villamosenergia-termelő folyamat lehet. Hogy mikor? Azt éppen az ITER program során végzett kísérletek eredményei alapján lehet megmondani, sajnos már nem az én életemben.

Az Unió mennyiben támogatja az atomenergia felhasználását és milyen formában? (Rosanne)
- Az EU nem támogatja az atomenergia felhasználását, főleg nem közvetlenül. Amit támogat, az a biztonsági hatóságok együttműködése, a maghasadás területén a biztonsági célú kutatások és a magfúzió kutatása általában (pl. az ITER program), de a villamosenergia-termelési folyamatot az Unió ma már nem támogatja. Még van egy terület, ahol az Unió komoly támogatást ad, ez pedig a volt Szovjetunió területén levő atomerőművek, nukleáris létesítmények biztonságának a növelése.