Takler Ferenc: A jó évjárat még benne van a pakliban

Vágólapra másolva!
Takler Ferenc borásztól megtudhattuk, hogyan kell bort kóstolni, mi a csúcsborok titka, milyen évjáratra számíthatunk idén, de beszélt a magyar borászat versenyképességéről, a fesztiválok jelentőségéről is. Az év borászát a szakmáról és a Budapesti Borfesztiválról faggatták olvasóink az [origo] Vendégszobájában.
Vágólapra másolva!

Úgy isten igazából megéri ma Magyarországon egy átlagos termelőnek bort készíteni? (cool)
- Nem egy nagy sikertörténet a szőlészet-borászat, már ami a dolog anyagi részét illeti, de azok az emberek, akik komoly eredményeket értek el ebben a műfajban, azoknak életükké, életfelfogásukká vált a hivatásuk, tehát nagyon szeretik. Nyilvánvaló, hogy az ember, ha valamit nagyon szeret, és folyamatosan ezzel dolgozik, előbb-utóbb megtalálja a boldogulást ebben a műfajban is.

Van esélyük a magyar borászoknak a világpiacon? Terroir vagy mennyiség? (szabo_gurman)
- Igen, van esélyük, mivel a magyar borászat versenyképes, ezt az elmúlt évek csalhatatlanul bizonyították is. Megfelelő terroirral rendelkezik az ágazat, aminek köszönhetően minőség tekintetében felveszi a versenyt bármely ország piacán. Kvantitatív szempontokat egyelőre nem veszünk figyelembe, ez később lesz gond, ha mennyiségileg nem tudjuk majd kiszolgálni az igényeket, de ez nyilván kellemes teher lesz.

Mit ajánlana egy kezdő borbarátnak? Milyen borokkal lehet megtanulni azt, amit a nedűről tudni kell? (karl_boro)
- Ez olyan kérdés, aminek teljes kifejtésére itt sem idő, sem hely nem áll rendelkezésre. A borkészítés egyébként a szőlőben kezdődik, ez egy hosszú folyamat, amit más alkalommal szívesen elmondok önnek, itt most csak egyre szorítkoznék, hogy a legfontosabb dolog a szőlészet magas fokú művelése. Tudniillik csak különleges kvalitású alapanyagból lehet nagy minőségű borokat készíteni.

Mire kell figyelni a borkóstoláskor? (szabo_gurman)
- Egy klasszis bornak mind a három érzékszervünknek meg kell felelnie. Első a szemünk, amellyel megvizsgáljuk az ital színét, tisztaságát, ezután következik az orrunk, amikor megillatozzuk. Ezek után már csak a nyelvünk van vissza, amellyel megízleljük a bort.