Idegenforgalmi bukta az olimpia

Lassan vége az olimpiának, de a kínai szállodások keserű szájízzel várják a játékok végét, ugyanis a vártnál szerényebb forgalmat könyvelhetnek el. Ezen persze nem lehet csodálkozni, mivel a szobákat három-, négyszeres áron kínálták. Az olimpiára a vártnál jóval kevesebb magyar szurkoló utazott el.

850 dollár egyetlen éjszakára egy négycsillagos szállodai szobáért. Az olimpia ideje alatt ilyen és ehhez hasonló árakkal találkozhattak a külföldről érkező turisták, akik ugyanezeket a szobákat a versenyek előtt, vagy közvetlen utána már 200-250 dollárért is megkaphatják.

A magasba szökő szállodai áraknak meg is lett a hatása: a játékokra érkező turistáknak csupán a fele érkezett külföldről, a másik ötven százalék belföldi tehetős turista. A vendégek döntő része a játékok miatt érkezett - szurkoló, versenyző, vagy sportvezető - akik nem vagy csak alig igénylik a hagyományos városnéző programokat. Ezzel együtt a pekingi szállodák kihasználtsága 81,5 százalékos, ami jónak mondható ugyan, de a kínaiak többet vártak. Már csak azért is számíthattak nagyobb forgalomra, mert Pekingben - az olimpia előtti építkezési hullám ellenére - még mindig viszonylag kevés minőségi szálloda van, más hasonló méretű nagyvárosokhoz képest.

Az elmúlt évben összesen 132 millió külföldi turista utazott Kínába, ezzel az ázsiai ország a negyedik helyre került a leglátogatottabb országok ranglistáján. Az idei első félévben csupán 64,9 millióan érkeztek, s ha nem következik be gyökeres változás, az idei számok elmaradnak a tavalyitól. A játékok idejére 400-500 ezer külföldit vártak a kínai fővárosba, szemben az egy évvel korábbi 420 ezerrel. Úgy látszik, túlzó volt a várakozás. A kínai turisztikai szakemberek optimisták és azt mondják, hogy a játékok után visszatérnek a turisták, annak ellenére, hogy egy amerikai turistát a játékok első napjaiban halálra késelt egy őrült.

Optimizmusuk némileg túlzónak mondható, ha figyelembe vesszük annak a tanulmánynak a megállapításait, amely az olimpiát rendező városok játékok utáni idegenforgalmát vizsgálta. Ebből ugyanis az derül ki, hogy ezekben a városokban nemhogy fellendül az idegenforgalom az olimpiának köszönhetően, hanem éppen hogy visszaesett, ráadásul a játékokat követő 3-4 éven keresztül. Ennek elsődleges oka, hogy az emberekben él a reflex: az olimpia egyenlő a drágasággal és magas szobaárakkal, ezért jobb kerülni ezeket a helyeket.

A három és négycsillagos szállodák mellett a nagy sajtóvisszhanggal beharangozott családi vendéglátóhelyek is üresen maradtak. Mintegy 600 kínai családot választottak ki a szervezők arra, hogy fogadhatnak külföldi turistákat, s saját lakásukban szállásolhatják el őket, de a kezdeményezés finoman szólva is felsült. A hatszáz családból összesen kettőnél szálltak meg külföldiek, egy német pár és egy Al-Jazeera riporter. Pedig a családok többsége nem kis költségen felújíttatta lakását az európai szokásoknak megfelelően.

Érdekes módon a kínai kiutazó turizmus is visszaesett a játékok idejére, nem is keveset, közel 30 százalékkal. A kínaiak többsége ugyanis szerette volna otthonról végignézni a játékokat, a nagy állami vállalatok és intézmények dolgozói pedig utasításba kapták, hogy a gördülékeny rendezés és a dugók elkerülése miatt lehetőleg maradjanak otthon az olimpia ideje alatt.

A magyar szurkolók egyik szálláshelyének főbejárata a pekingi Longmai Üdülőközpontban

A pekingi olimpiára egyébként a magyar szurkolók is kevesebben utaztak a vártnál. Az olimpiai utazásokat kizárólagosan szervező Pegazus Tours-nál az [origo]-nak azt mondták, hogy összesen 1700 magyar turista utazott ki. Korábban Fráter Viktória, a cég marketing vezetője elmondta, hogy 3 ezer embernél térülne meg a befektetés, de ennyi vendég végül nem jött össze.