A vitatott mélytengeri bányászat elpusztítja az óceáni életet
A mélytengeri bányászat lerombolja az élőhelyeket.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egy évvel a mélytengeri bányászati tevékenység után, a halak fele elhagyta a területet. A tengerfenék furcsa állatok és gazdag ásványok melegágya - de egy vitatott csatatér is. Japán és brit kutatóktól egy új tanulmánya új csavart adnak a vitához. - írja a BBC Science Focus magazin honlapján.
Japán és brit kutatók új bizonyítékai új csavart adnak a problémához. Egy friss tanulmány azt mutatja, hogy az óceáni állatok eltűnnek azokról a területekről, amelyben és amelyek körül mélytengeri bányászati tevékenység folyik, a hal- és rákpopulációk fele lecsökken egy év után.
Travis Washburn, a Japán Geológiai Felügyelet kutatója, a tanulmány első szerzője azt mondta, hogy ezek az eredmények azt sugallják, hogy a mélytengeri bányászat hatása még nagyobb lehet, mint gondolták.
A Current Biology magazinban publikált tanulmány felmérte Japán első sikeres mélytengeri kobalt bányászatát. A kobaltot elektromos autók akkummlátorához használják.
A csapat a tengerfenéken lévő, egy távolról működtetett járműről származó videófelvétel adatait elemezte. Megszámlálták a fajsűrűséget a Takyo-Daigo tengeri hegyen végzett bányászati teszt előtt egy hónappal, a teszt után egy hónappal és egy évvel a teszt után.
A teszt után egy évvel a kutatók 43% esést figyeltek meg a hal- és a rákpopulációkban a közvetlen közelben. Meglepően, a környező területeken még nagyobb volt ezeknek a fajoknak a csökkenése: 56%.
Washburn azt mondta, azt feltételezte, hogy semmi változást nem fognak látni, mert a bányászati teszt olyan kis méretű volt. Két órán át működtedtk a gépet, és az üledékfelhő csak néhány száz méterrel került arrébb. De ez elegendő volt ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok.
A mélytengeri bányászat lerombolja az élőhelyeket, de üledékfelhőket is létrehoz, ami a környező vízbe terjed. A kutatók úgy vélik, ez az üledékfelhő szeznnyezés megfertőzte a halak táplálékforrását és ezért tűntek el a fajok. A csapat a bányászati hernyótalp közvetlen útvonalán organizmusok szétzúzott tetemeit is felfedezte. A kevésbé mobil állatoknál, mint a korallok, szivacsok, nem figyeltek meg semmi jelentős változást. A dolgozat azonban megjegyzi, hogy a kétórás művelet lehet, nem okozott ilyen változásokat, de a hosszabb ideig tartó okoz. A kutatók amellett érvelnek, hogy a tanulmányt sokszor meg kell ismételni, hogy teljesen megértsék a mélytengeri bányászat hatásait.
Sophie Benbow, Fauna & Flora tengerbiológusa azt mondta a BBC Science Focus magazinnak, hogy annyi minden van, amit megtanulhatnánk az óceán biodiverzitásától.
A mélytengeri fajok tanulmányozásából orvosi fejlesztéseket és új technológiátat lehetne megoldani, de eltűnhetnek a fajok, még mieltőtt tudnánk róla, hogy egyáltalán léteztek,
ha idő előtt folytatódik a mélytengeri bányászat. Ez a tanulmány egy fontos lépés, hogy megértsük, a tengerfenék zavarása hogyan fog hatni az ott élő fajokra.
Jövő héten Jamaicaban lesz egy globális megbeszélés azokat a szabályokat illetően, ami meghatározza, hogy a privát vállalatok végezhetnek-e mélytengeri bányászato?
A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (International Seabed Authority) szabályozza az országok joghatóságán kívül eső tengrfenéki forrásokat. Bizonyos országok az óceánnak ezeken a részein keresnek bányákat, hogy ritkaföldfémeket, mint a kobalt, vörösréz és mangán, bányásszanak.
Ez a megbeszélés egy kétéves mélytengeri bányászat betiltásának lejártát követi, miután az országok nem tudtak megegyezni az új szabályokban.
Számos ország, válalat, és egyén, köztük Sir David Attenborough a mélytengeri bányászatot illető moratóriumra szólított fel.
Vannak azonban olyan országok, köztük Norvégia és a csendes-óceáni sziget, Nauru, melyek meg akarják nyitni vizeiket a mélytengeri bányászat számára. Terje Aasland a Norvég Olaj- és Energiaminiszter azt nyilatkozta, hogy szükségük van ásványokra a sikeres zöld átálláshoz.
(Forrás: BBC Science Focus: https://www.sciencefocus.com/)